I. rész — Helyzetkép

Hat nettó befizető tagállam 2026. szeptember 29-én levélben lépett fel a 2028–2034-es uniós költségvetés ellen. Nettó befizető az az ország, amely többet fizet be a közös kasszába, mint amennyit onnan visszakap. A Politico Europe szerint Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Svédország és Finnország vezetői Micheál Martin ír miniszterelnöknek írtak. Azt követelték, hogy a Bizottság közel 2000 milliárd eurós javaslatát több száz milliárd euróval csökkentsék. A többéves pénzügyi keretről (MFF — az Unió hétéves költségvetési kerete) szóló rendeletet a Tanács egyhangúlag, az Európai Parlament egyetértésével fogadja el. A levél ezért lényegében feltételes vétó. A lap négy diplomatára hivatkozva azt írja, hogy a soros ír elnökség jövő heti tárgyalási dokumentuma (negotiating box, a számokkal ellátott kompromisszumos keret) 100 milliárd eurót meghaladó vágást hozhat, elsősorban az agrár- és a regionális forrásokból. A 17 tagú „Kohézió Barátai" csoport, amelyhez a hazai sajtó szerint Magyarország is tartozik, közös nyilatkozaton dolgozik. Ugyanaznap az Európai Parlament kulturális és oktatási bizottsága 40 milliárdról 47 milliárd euróra emelné az Erasmus+ keretét, és a forrásokat a jogállamisághoz és az átláthatósághoz kötné. Az EUobserver szerint ez egyértelmű utalás a magyar modellváltó egyetemek korábbi kizárására.

A vita nem új. A MIAK augusztus 27-én, a nettó befizetők berlini találkozója kapcsán nyilvános, számszerű magyar tárgyalási mandátumot javasolt. Szeptember 17-én a jogállamisági feltétel mérhető szerkezetéről írt, szeptember 24-én pedig a 4,2 milliárd eurós kohéziós feloldás felhasználásáról. A MIAK szeptember 3-i elemzése szerint a miniszterelnök szeptember 2-án António Costa európai tanácsi elnöknek azt mondta, hogy Magyarország csak a magyar emberek és vállalkozások érdekeinek megfelelő költségvetést fogadhat el. Ez azonban feltétel, nem ajánlat.

Közben megjelent egy érv, amely a vitát átkeretezheti. Az EUobserver egy holland kormányzati kutatóintézet, a PBL friss tanulmányára hivatkozik. Eszerint a holland tartományok az uniós befizetés minden eurójára nagyjából 99 centnyi többletnövekedést kapnak vissza. A MIAK olvasata: a tárgyalási dokumentum előtti napokban a magyar pozíció akkor erős, ha nemcsak a keret nagyságát védi, hanem mérhető ajánlatot is tesz a nettó befizetőknek. Vállalja az eredmények nyilvános mérését, számszerűen megmutatja a befizetők hasznát, és a jogállamisági feltételt a saját visszatérésének bizonyítékaként kezeli.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás adja az értelmezési keretet. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Economic Surveys: European Union 2021 című jelentése szerint a kohéziós politika növekedési hatásáról szóló bizonyítékok csak mérsékelten biztatóak. Az egy főre jutó források egy bizonyos szintje felett a kormányzás minőségének javítása sokkal erősebb fejlesztési eszköz, mint a további beruházás. A projektkiválasztás ráadásul gyakran érkezési sorrendben, és nem eredmények szerinti összevetéssel történik. Az OECD 2025-ös, az Unióról és az euróövezetről készült felmérése rögzíti, hogy a nettó befizetői egyenleg nem méri az uniós kiadások országok közötti átgyűrűző hatásait és a tagság tágabb hasznát. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB — az Unió munkaadói, munkavállalói és civil szervezeteit képviselő tanácsadó testülete) a 2021–2027-es keret vitájában egyszerre bírálta a kohéziós és agrárvágást, és támogatta, hogy az uniós források a jogállamisághoz legyenek kötve. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a magyar hozzájárulást teszi tartalmassá a Kohézió Barátai közös nyilatkozatában, a második a nettó befizetők érvére ad számszerű választ, a harmadik az Erasmus+ jogállamisági feltételét fordítja a magyar pozíció javára.

3.1 Teljesítményvállalás a Kohézió Barátai nyilatkozatában (az október 15-i európai tanácsi ülés előtt)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány ne csak aláírja a Kohézió Barátai közös nyilatkozatát, hanem javasolja, hogy kerüljön bele egy teljesítményvállalás. Eszerint a csoport tagjai vállalnák, hogy a 2028 utáni ciklusban évente, egységes formában közzéteszik három adatukat. Az első a lehívási arány. A második az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és a Kohéziós Alapról szóló 2021/1058/EU rendelet közös eredménymutatóinak teljesülése. A harmadik az egyetlen ajánlattal zárult, uniós társfinanszírozású közbeszerzések aránya. Magyarország ajánlja fel, hogy elsőként teszi közzé a kiinduló értékeket, még a tárgyalások lezárása előtt. A tárgyalási dokumentumban a Kormány kérjen a jelenlegi ciklushoz hasonló alsó korlátot a nemzeti kohéziós keretekre, és ezt kösse a vállalt mutatókhoz. Ma a közös rendelkezésekről szóló rendelet szerint egy ország 2021–2027-es kerete nem lehet kisebb az előző ciklus 76 százalékánál. A lépés a KP17 ügyalapú koalícióépítés alkalmazása. A kohéziós táborral a keret védelmében, a nettó befizetőkkel az eredményesség mérésében közös a magyar érdek. A TE2 nyilvános, eredménymutatós elosztási adatbázisa adja a hazai alapot. Az OECD 2021-es megállapítása szerint (lásd 6.4.1) a kormányzás minősége egy szint felett többet ér a további pénznél. Ezért a hiteles minőségvállalás a legjobb érv a keret megtartása mellett.

3.2 Magyar visszatérülési számítás a PBL-tanulmány mintájára (előzetes eredmény 2026. november 30-ig, teljes tanulmány 2027. március 31-ig)

A holland tanulmány a nettó befizető oldaláról mutatta meg, hogy a befizetés jelentős része növekedésként tér vissza. A magyar számítás a másik oldalt mutathatja meg. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium független kutatóintézettel vagy egyetemi műhellyel készíttessen nyilvános módszertanú számítást, három kérdésre. Először: a 2014–2024 közötti uniós források egy eurója mekkora többletnövekedést hozott a magyar régiókban, vármegyei bontásban. Másodszor: az uniós társfinanszírozású magyar beruházások értékéből mekkora rész jutott a nettó befizető országok gépeket, technológiát és szolgáltatást szállító vállalataihoz. Harmadszor: hogyan változna mindez a tárgyalási dokumentum vágási sávjaiban. Az előzetes eredmény november 30-ig készüljön el, hogy a tárgyalások év végi szakaszában felhasználható legyen. A modell és az adatok legyenek nyilvánosak, a becslés bizonytalansági sávjával együtt. A lépés a G1 adatvezérelt költségvetés elvének alkalmazása az uniós transzferekre. Az OECD 2025-ös felmérése (lásd 6.4.2) maga jelzi, hogy a nettó egyenleg nem méri az átgyűrűző hatásokat. A magyar számítás ezt a hiányt pótolná a vita egyik oldalán, a MIAK augusztus 27-én javasolt forgatókönyv-sávos elosztási számítás mellett.

3.3 Az Erasmus+ jogállamisági feltételének nyilvános támogatása (az Erasmus+ rendelet tanácsi álláspontjának kialakításáig)

Az Erasmus+ rendeletről a Tanács minősített többséggel dönt, tehát Magyarország itt nem is tudna egyedül blokkolni. A kérdés csak az, milyen szerepet vállal. A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány a tanácsi munkacsoportban és nyilvánosan is támogassa a parlamenti bizottság javaslatát, amely a forrásokat a jogállamisághoz és az átláthatósághoz kötné. Két kiegészítést kérjen. A feltétel teljesítésének mércéje előre rögzített és ellenőrizhető legyen, ahogy a MIAK szeptember 17-i elemzése javasolta. A megemelt keretből pedig a felnőtt tanulók és a hátrányos helyzetű résztvevők programjai is kapjanak részt, ahogy a bizottság 20 százalékos kvótája előírja. Ez utóbbi az O4 élethosszig tartó tanulás programpontjához kapcsolódik. Itthon a Kormány tegye közzé a korábban kizárt 21 egyetem 2026–2027-es kiutazó hallgatói létszámát, összevetve a kizárás előtti tanévekkel. A támogatásnak két indoka van. A magyar egyetemek visszatérése maga a bizonyíték, hogy a feltétel teljesíthető. Az EGSZB álláspontja (lásd 6.4.3) pedig azt mutatja, hogy a jogállamisági feltétel és a kohéziós keret védelme nem egymás ellentéte. Ugyanaz a testület képviselte mindkettőt.

A három javaslatot egy elv köti össze: a magyar pozíció akkor hiteles, ha ugyanazt a mércét vállalja, amelyet a nettó befizetők számon kérnek. A Kohézió Barátai csoportban a keret védelme, a nettó befizetők felé a mérhető eredmény, az Erasmus+ vitájában a jogállamiság elfogadása. A három együtt teszi a magyar igent értékessé, és a vétót feleslegessé.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Külpolitika és tárgyalási pozíció A teljesítményvállalás hídszerepet ad Magyarországnak a kohéziós tábor és a nettó befizetők között; a vétóval való fenyegetés helyett ajánlattal érkezik A kohéziós tábor többi tagja nem kér a mérési kötelezettségből, és a javaslat a csoporton belül elszigetelődik
Gazdaság és költségvetés A visszatérülési számítás a keret védelme mellett a hazai tervezést is segíti: látszik, melyik forrás hoz valódi növekedést Ha a számítás kedvezőtlen hatást mutat egyes régiókban vagy programokban, azt a nettó befizetők a vágás érveként használhatják
Területi egyenlőtlenség Az eredménymutatók és a vármegyei bontás láthatóvá teszi, hová jut a forrás, és ez a leghátrányosabb járásoknak kedvez A lehívási nyomás és a mérés szigora a gyenge pályázati kapacitású térségeket hátrányba hozhatja
Mezőgazdaság A kohéziós keret védelmében szerzett hitelesség a közös agrárpolitika (KAP) tárgyalásán is segít A tárgyalási dokumentum az agrárborítékot vághatja erősebben; a javaslat erre nem ad közvetlen választ
Oktatás Az Erasmus+ keretének emelése és a feltétel támogatása tartóssá teheti a magyar egyetemek visszatérését Ha a feltétel mércéje homályos marad, egy későbbi kormányzati mulasztás ismét a hallgatókat sújtja

A fő mérlegelési kérdés az, hogy a mérési vállalás nem ad-e fegyvert a nettó befizetők kezébe. A MIAK válasza: a mérés már most is zajlik, csak nem a tagállamok kezében. Az OECD, az Európai Számvevőszék és a Bizottság is értékeli a kohéziós politikát, és a nettó befizetők ezekre az értékelésekre hivatkoznak. Aki saját adatokkal és saját vállalással érkezik, az a vita tárgyát is alakítja. A javaslat akkor válik kockázatossá, ha a Kormány a vállalást csak kommunikációs gesztusként kezeli, és a kiinduló értékek közzététele elmarad. A másik kockázat az idő. A tárgyalási dokumentum a Politico szerint jövő héten jelenik meg, az európai tanácsi ülés a Világgazdaság szerint október 15-én kezdődik. A visszatérülési számításnak ezért előzetes, sávos becsléssel kell indulnia, nem kész tanulmánnyal.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK négy teljesítménymutatót (KPI-t, angolul: Key Performance Indicator) javasol, amelyekből 6, 12 és 24 hónap múlva látszik, hogy a javaslatok érvényesültek-e:

  • Teljesítményvállalás a közös nyilatkozatban: érdemes követni, hogy a Kohézió Barátai nyilatkozata az október 15-i európai tanácsi ülés előtt tartalmaz-e mérhető eredményvállalást, és hogy Magyarország közzéteszi-e hozzá a saját kiinduló értékeit (lehívási arány, közös eredménymutatók, egyajánlatos közbeszerzések aránya).
  • Visszatérülési számítás: javasolt cél, hogy 2026. november 30-ig megjelenjen az előzetes, sávos becslés, 2027. március 31-ig pedig a teljes, nyilvános módszertanú tanulmány vármegyei bontással.
  • Egyajánlatos közbeszerzések aránya: javasolt cél, hogy az uniós társfinanszírozású szerződések között ez az arány 2030-ig legalább egyharmaddal csökkenjen a 2027-es kiinduló értékhez képest.
  • Erasmus-mobilitás a visszatérő egyetemeken: érdemes követni a korábban kizárt 21 egyetem kiutazó hallgatói létszámát a 2026–2027-es és a 2027–2028-as tanévben, a kizárás előtti tanévekhez viszonyítva.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése az, hogy a Kormány a jövő heti tárgyalási dokumentum és az október 15-i csúcs előtt ne csak feltételt szabjon, hanem ajánlatot is tegyen. A Kohézió Barátai csoportban javasoljon közös, évente közzétett teljesítménymutatókat, és vállalja, hogy Magyarország teszi közzé elsőként a saját adatait. Készíttessen nyilvános visszatérülési számítást arról, mennyi növekedést hoz az uniós pénz itthon, és mennyi hasznot hoz a befizetőknek. Az Erasmus+ jogállamisági feltételét pedig támogassa nyíltan, mert a magyar egyetemek visszatérése éppen azt bizonyítja, hogy a feltétel teljesíthető.

Két MIAK-alapérték mozog. Az adatvezéreltség, mert a költségvetési vita eddig két szám, a befizetés és a kapott összeg körül forgott. Az egyik oldal sem mérte, mi lesz a pénzből. A visszatérülési számítás és a közös mutatók a vitát az eredmények felé tolják. Az elszámoltathatóság, mert a teljesítményvállalás és a jogállamisági feltétel támogatása azt jelenti, hogy Magyarország a saját forrásfelhasználását is számonkérhetővé teszi, nem csak a nettó befizetőkét.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A nemzetközi sávban a Politico Europe a tárgyalási erőviszonyok felől írt. Diplomatákra hivatkozva számszerűsítette a várható vágást, idézte a levél kulcsmondatát a „fő pénzügyi terhet viselők" finanszírozási képességéről, és külön foglalkozott az Európai Parlament késésével. A parlament novemberre ígér álláspontot, egy zöldpárti tárgyaló szerint viszont a mostani tempóban jövő év végére sem lesz meg. Az EUobserver elemzése ezzel szemben a nettó befizetők érvét vitatta. A PBL-tanulmány alapján azt írta, hogy a takarékos országok a saját régióiknak is ártanak; ez a cikk csak részben volt nyilvánosan olvasható. A lap két további cikke a keret belső szerkezetét mutatta be. Az egyik az Erasmus+ emeléséről és a jogállamisági feltételről szólt, a másik arról, hogy a tervezett AgoraEU alap a kultúra, a média, az esélyegyenlőség és a civil társadalom támogatásait egy keretbe vonná össze. A Rapporteur (a korábbi Euractiv) két cikke csak cím szintjén volt ellenőrizhető. Az egyik címe („Groundhog days", vagyis mormotanapok) a költségvetési vita ismétlődésére utal, a másiké azt jelzi, hogy a fővárosok nem finanszíroznák az óceánvédelmet a halászati keretből. A Visegrad Insight a cseh és a lengyel 2027-es költségvetés határidejét tárgyalta; a lap elemzésének nagyobbik része előfizetéshez kötött. A nemzetközi sáv egyik forrása sem vizsgálta, mit ajánlhatnak a kohéziós tábor tagjai a nettó befizetőknek.

A hazai sávban a gazdasági és a közéleti lapok hozták a témát. A Portfolio „kvázi vétóként" keretezte a levelet, és kiemelte, hogy a hat ország adja az uniós bevételek nagyjából 40 százalékát. A Világgazdaság a Politico nyomán a levél érvelését ismertette: a nettó befizetők kisebbségben vannak, de a finanszírozási teher mintegy háromnegyedét viselik. A lap címe a levelet Ursula von der Leyennek címzettként említi, a Politico szerint viszont az ír miniszterelnöknek szólt. Az Index ultimátumként írt róla, és a 2027-es francia, olasz, spanyol és lengyel választások kockázatát hangsúlyozta. A források a csoport méretében is eltérnek: a Portfolio 16, az Index és a Politico 17 tagú Kohézió Barátairól ír. A balliberális sáv (Telex, 444.hu, Népszava, HVG) a MIAK által áttekintett cikkek alapján a levelet a mai napig nem hozta, az uniós forrásokról szóló figyelme a szeptember 23-i feloldásra irányult. A konzervatív sávban a Magyar Nemzet a MIAK által áttekintett cikkek között szintén nem foglalkozott a levéllel, a Mandiner pedig a saját közlése szerint megszüntette a tartalomszolgáltatást. Egyik hazai forrás sem kérdezte meg, mit visz a Kormány a Kohézió Barátai nyilatkozatába.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
A Bizottság MFF-javaslata 2028–2034-re közel 2000 milliárd euró Politico Europe, 2026. szeptember 29.
A levelet aláíró országok Németország, Dánia, Hollandia, Ausztria, Svédország, Finnország Politico Europe, 2026. szeptember 29.
A levélben kért csökkentés „több száz milliárd" euró Politico Europe; Portfolio, 2026. szeptember 29.
A tárgyalási dokumentumban várt vágás 100 milliárd eurót meghaladó (négy diplomata szerint) Politico Europe, 2026. szeptember 29.
A hat ország részesedése a finanszírozásból az uniós bevételek nagyjából 40%-a; a levél szerint a nettó befizetők viselik a teher mintegy háromnegyedét Portfolio; Világgazdaság, 2026. szeptember 29.
A Kohézió Barátai csoport mérete 17 tagállam (Politico, Index); 16 tagállam (Portfolio) 2026. szeptember 29-i cikkek
Az európai tanácsi ülés kezdete 2026. október 15. (kétnapos) Világgazdaság, 2026. szeptember 29.
Az Európai Parlament álláspontjának céldátuma 2026. november; tárgyalások a tagállamokkal 2027 januárjától Politico Europe, 2026. szeptember 29.
A KAP által szabályozott agrártámogatások értéke több mint 300 milliárd euró Politico Europe, 2026. szeptember 29.
Erasmus+ keret a parlamenti bizottság javaslatában 40 milliárd helyett 47 milliárd euró; 24 igen, 1 tartózkodás EUobserver, 2026. szeptember 29.
Erasmus+ kvóta és belső megosztás 20% hátrányos helyzetű résztvevőknek; oktatás és képzés 74%, ifjúság és önkéntesség 15%, sport 4% EUobserver, 2026. szeptember 29.
A PBL-tanulmány fő eredménye holland tartományok: nagyjából 99 cent többletnövekedés minden befizetett euróra; 10 uniós forrás, 2013–2024 EUobserver, 2026. szeptember (Olga Ivanova, PBL; megjelent az ESB holland közgazdasági folyóiratban)
A korábban kizárt magyar egyetemek 21 egyetem, érvényes Erasmus-mobilitási pályázattal a 2026–2027-es tanévre Lannert Judit közlése, Mandiner (archív), 2026. szeptember 4.
A költségvetési védintézkedések feloldási javaslata 2026. szeptember 23.; a Tanács minősített többséggel dönt Európai Bizottság; MIAK, 2026. szeptember 24.
Kohéziós alsó korlát a jelenlegi ciklusban a nemzeti keret nem lehet kisebb az előző ciklus 76%-ánál; felső korlát a GDP 2,3%-a OECD, 2025 (a közös rendelkezésekről szóló rendelet alapján)

Két adat külön jelzést igényel. Az egyik a PBL-tanulmány: a MIAK azt csak az EUobserver részben olvasható elemzéséből ismeri, a tanulmány szövegét nem látta. A 99 centes érték tehát a lap összefoglalása, nem a MIAK saját ellenőrzése. A másik az Erasmus-ügy állapota. A Bizottság szeptember 23-i javaslatáról a Tanácsnak kell döntenie, és a MIAK e cikk lezárásáig nem látott forrást arról, hogy ez megtörtént. A 21 egyetem érvényes pályázatáról szóló közlés ennél korábbi, szeptember 4-i.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Külpolitika (programpontok) — a téma gravitációs középpontja: a KP17 (ügyalapú koalícióépítés az EU-ban) adja a kettős koalíciós logikát, vagyis a kohéziós táborral a keret, a nettó befizetőkkel az eredményesség mérése a közös ügy;
  • Gazdaság (programpontok) — a G1 (adatvezérelt költségvetés) a visszatérülési számítás és a közös mutatók nyilvánosságának elve, a G21 (állami kiadások szisztematikus felülvizsgálata) pedig azt a gyakorlatot adja, amely a gyenge eredményű programokat a következő ciklus előtt azonosítja;
  • Területi egyenlőtlenség és vidékpolitika (programpontok) — a TE2 (EU-kohéziós források adatalapú elosztása) nyilvános, eredménymutatós adatbázisa a 3.1 javaslat hazai alapja; a háttéranyag szerint a leghátrányosabb járásokba jutó forrásarány ma is elmarad a szükséglettől;
  • Oktatás (programpontok) — az O4 (élethosszig tartó tanulás) azért érintett, mert a parlamenti bizottság a felnőtt tanulók programjait és a hátrányos helyzetűek kvótáját is erősítené;
  • Mezőgazdaság (háttéranyag) — a KAP a keret egyik legnagyobb tétele; a háttéranyag szerint a magyar KAP-támogatás zöme közvetlen kifizetés, ezért egy agrárvágás a gazdaságok jövedelmét közvetlenül érinti.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 OECD: Economic Surveys: European Union 2021

Az OECD 2021-es uniós felmérése külön fejezetben vizsgálja a kohéziós politika hatékonyságát. Kiindulópontja óvatos: a legtöbb ökonometriai vizsgálat pozitív, de kicsi növekedési hatást talál, néhány elemzés pedig jelentéktelent vagy negatívat. A jelentés szerint az eltérések egyik oka a kedvezményezett régiók intézményi minősége. A központi tétel:

„Indeed, above a certain threshold of cohesion funds received per capita, improving the quality of government is a far more powerful lever for development than additional public investment."

Magyarul: az egy főre jutó kohéziós források egy bizonyos szintje felett a kormányzás minőségének javítása sokkal erősebb fejlesztési eszköz, mint a további állami beruházás. A felmérés azt is megállapítja, hogy a projekteket gyakran érkezési sorrendben választják ki, és az irányító hatóságok a gyors lehívást sokszor a jó elosztás elé helyezik. A kohéziós társfinanszírozású közbeszerzésekben ráadásul gyakori, hogy csak egyetlen ajánlat érkezik. Magyarország a forrásintenzív tagállamok közé tartozik, ezért a tétel rá különösen érvényes. A 3.1 javaslat ezért nem a keret nagyságát, hanem a minőségvállalást teszi az érvelés középpontjába, és az egyajánlatos közbeszerzések arányát mérendő mutatóként kezeli.

📖 Forrás: OECD: Economic Surveys: European Union 2021

6.4.2 OECD: Economic Surveys: European Union and Euro Area 2025

Az OECD 2025-ös felmérése a nettó befizetői számítás korlátját rögzíti. A jelentés szerint a nettó hozzájárulások megoszlása az évek során a népesség és a jövedelem különbségeit követte, és ez a mérőszám nem ragadja meg az országok közötti átgyűrűző hatásokat és a tagság tágabb hasznát. Az ábrához fűzött megjegyzés tovább megy:

„Expenditure that appears to go only to a Member State may benefit several or all of them given strong spillovers of EU expenditure, or provide a European public good."

Magyarul: az a kiadás, amely látszólag csak egy tagállamhoz jut, az uniós kiadások erős átgyűrűző hatásai miatt több vagy akár minden tagállamnak hasznos lehet, vagy európai közjót teremthet. A felmérés azt is leírja, hogy a jelenlegi ciklusban a közös rendelkezésekről szóló rendelet egy ország kohéziós keretét felülről a GDP 2,3 százalékában, alulról az előző ciklus 76 százalékában korlátozza. A holland PBL-tanulmány ezt az átgyűrűzést a befizető oldaláról számszerűsítette. A 3.2 javaslat szerint Magyarország a kedvezményezett oldaláról tegye ugyanezt, a 3.1 pedig az alsó korlát logikáját kötné eredménymutatókhoz.

📖 Forrás: OECD: Economic Surveys: European Union and Euro Area 2025

6.4.3 EGSZB: Cohesion policy as a fundamental pillar

Az EGSZB kiadványa a testület 2021–2027-es kohéziós véleményeit gyűjti össze. Az előző MFF-vitában a testület elismerte az új, magas európai hozzáadott értékű programokat, de megkérdőjelezte, hogy a növekedés a kohéziós politika 10 és a KAP 15 százalékos vágásából történjen. A keret összegét a bruttó nemzeti jövedelem 1,3 százalékára emelte volna. Ugyanebben a véleményben támogatta a jogállamisági feltételt is:

„[The EESC] supports the proposal to make the receipt of EU funds by the Member States conditional upon respect for the principle of the rule of law, and thinks that this conditionality could be extended to the other principles linked to the Rule of Law contained in the EU Treaties."

Magyarul: az EGSZB támogatta, hogy a tagállamok uniós forrásait a jogállamiság tiszteletben tartásához kössék, és a feltételt a szerződésekben szereplő további jogállamisági elvekre is kiterjesztené. Egy másik véleményében a testület azt is rögzíti, hogy a makroregionális stratégiák teljesítménye a területi különbségek csökkentésében szerény maradt, részben a bonyolult irányítás és a civil szereplők elégtelen bevonása miatt. A mai vita tehát ismétlés: ugyanaz a vágási nyomás, ugyanaz a feltételesség. A tanulság a 3.3 javaslat alapja. Aki a kohéziós keretet védi, az a jogállamisági feltételt is vállalhatja, sőt hitelesebben érvelhet, ha vállalja.

📖 Forrás: Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: Cohesion policy as a fundamental pillar for bringing the EU closer to its citizens and for reducing disparities among EU regions and inequalities among people

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A holland PBL-tanulmány az EUobserver szerint a holland tartományokban tíz uniós forrás hatását követte 2013 és 2024 között, a Horizont kutatási támogatásoktól az agrár- és regionális pénzekig. A tartományok többségénél az uniós beruházás növekedési hatása meghaladta a tartomány befizetési részarányát. Ez a nettó befizető ország belső vitájában is érv lett, és a kohéziós tábor számára mintát ad: a vita eldönthető számokkal. Az EUobserver emlékeztet arra is, hogy 2013-ban az Egyesült Királyság, Németország és Hollandia az első uniós költségvetési vágást érte el, és akkor is az agrár- és a kohéziós keret vesztett a legtöbbet. A lengyel példa a TE2 programpont szerint azt mutatja, hogy a magas lehívási arány és a regionális szintre delegált döntés együtt építhet hitelességet. Az OECD 2021-es tétele itt is érvényes: a nemzetközi összevetésben nem a kapott pénz mennyisége, hanem a felhasználás minősége különbözteti meg a sikeres kedvezményezetteket.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Külpolitika

  • KP17 — Ügyalapú koalícióépítés az EU-ban

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G21 — Állami kiadások szisztematikus felülvizsgálata

Területi egyenlőtlenség és vidékpolitika

  • TE2 — EU-kohéziós források adatalapú elosztása

Oktatás

  • O4 — Élethosszig tartó tanulás

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A8 — Kohéziós politikai elszámoltathatóság

Javasolt új programpont: Uniós visszatérülési és átgyűrűzési számítás a költségvetési tárgyalásokhoz — a Gazdaság területre (nyilvános módszertanú, vármegyei bontású számítás arról, mekkora növekedést hoz egy euró uniós forrás, és mekkora része jut vissza a nettó befizető országokba; minden MFF-tárgyalási szakasz előtt frissítve).

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK külföldi sajtómonitor, 2026. szeptember 30. — 1. téma):

Kiegészítő hazai sajtóforrások:

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 OECD: Economic Surveys: European Union 2021
  • 📖 OECD: Economic Surveys: European Union and Euro Area 2025
  • 📖 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság: Cohesion policy as a fundamental pillar for bringing the EU closer to its citizens and for reducing disparities among EU regions and inequalities among people

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Külpolitika (programpontok; programpont ID: KP17)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G1, G21)
  • MIAK szakpolitikai terület: Területi egyenlőtlenség és vidékpolitika (programpontok és háttéranyag; programpont ID: TE2)
  • MIAK szakpolitikai terület: Oktatás (programpontok; programpont ID: O4)
  • MIAK szakpolitikai terület: Mezőgazdaság (háttéranyag)
  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A8)
  • MIAK külföldi sajtómonitor, 2026. szeptember 30. — 1. téma, pontszám: 89/100

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK külföldi sajtómonitor, 2026. szeptember 30.
  • Generálás dátuma: 2026. szeptember 30. 08:30 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): 185000 (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink