I. rész — Helyzetkép

2026. október 2-án egyetlen nap alatt négy, egymástól független ügy jelent meg a sajtóban, és mindegyik az előző kormányzati ciklus közpénz-felhasználásáról szólt. A Miniszterelnökség közölte, hogy a nyáron megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal (SZH) átvilágítása során újabb iratokat talált. Eszerint a hivatal 2025-ben és 2026-ban összesen több mint 46 millió forintot fizetett ki két ügyvédi irodának tanulmányokra és tanácsadásra, érdemi verseny nélkül. Az egyik ügyvéd 27,4 millió forintot kapott két személyes konzultációért, amelyeket mindkétszer ugyanannak a 16 embernek tartott a saját irodájában. A másik iroda 19 millió forintot kapott egy, az Európai Unió hatáskör-bővítéséről szóló tanulmányért, amely a megrendeléstől számított 17 napon belül elkészült, és amelyet ki is fizettek. Az Igazságügyi Minisztérium tájékoztatása szerint azonban sem a tanulmány, sem az átadás-átvételt igazoló irat, sem a díj szakmai megalapozása nem lelhető fel (Telex, 24.hu, 444.hu, ATV). A Miniszterelnökség ezért kiegészítette korábbi, ismeretlen tettes ellen tett feljelentését hűtlen kezelés gyanújával. A hűtlen kezelés a más vagyonának kezelésével megbízott személy kötelességszegéssel okozott vagyoni hátránya. Lánczi Tamás, a hivatal volt elnöke a Magyar Nemzetnek politikai kirakatpernek nevezte az eljárást, és azt állította, hogy a tanulmány a Miniszterelnökségnél van. Ugyanaznap derült ki a Telex beszámolójából, hogy a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. október 1-jétől Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. néven működik, létszáma pedig felére csökkent. A Miniszterelnöki Kabinetiroda 2024 és 2026 áprilisa között több mint 26 milliárd forintot fizetett a Századvég két szervezetének. Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter bejelentette, hogy feljelentést tett, mert az előző vezetés 108 BTR típusú, szovjet gyártású kerekes páncélozott szállító harcjárművet mintegy félmilliárd forintért adott el Szerbiának (HVG, Telex). Végül a HVG és a Magyar Nemzet arról írt, hogy az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága hétfőn, október 5-én hallgatná meg Szijjártó Péter volt külgazdasági és külügyminisztert, aki a választás után a kínai BYD autógyártónál vállalt vezetői posztot.

A MIAK az elmúlt hónapokban több ponton foglalkozott ezekkel a szálakkal. Júliusban a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésekor nyilvános zárómérleget és iratbiztonságot kért. A BYD-hoz igazolásról szóló elemzés kötelező várakozási időt javasolt. Szeptember 25-én a vészhelyzeti beszerzésekről és a tanácsadói teljesítésigazolásról írt, korábban pedig az elszámoltatási ügyek nyilvános ügyállapot-nyilvántartását is javasolta. Az új elem most az, hogy a négy ügy egymás mellett mutatja meg a kontrollhiány visszatérő formáit. Az egyik a tanulmány, amelyet kifizettek, de nyilvánosan soha nem lehetett elolvasni. A másik az elemzőintézet, amely egyetlen állami megrendelőtől függött. A harmadik az állami vagyontárgy, amelynek értékét nem szakértő becsülte meg, a negyedik pedig a volt miniszter, akinek átlépésére nincs kikényszeríthető szabály. A megnevezett ügyek egyikében sincs vádemelés vagy bírósági döntés. Az érintetteket megilleti az ártatlanság vélelme.

A MIAK olvasata: a négy ügyben a büntetőjogi felelősségről a nyomozó hatóságok, az ügyészség és végül a bíróság dönt, nem a sajtó és nem a kormány. A közös probléma azonban nem büntetőjogi, hanem intézményi. Mindegyik esetben egyetlen szereplő kezében volt a megrendelés, az átvétel és az ár meghatározása, és ezt kívülről senki sem láthatta. Ezek a rések akkor is nyitva maradnak, ha minden eljárás lezárul.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A téma három szakkönyvből kap értelmezési keretet. Robert Klitgaard amerikai közgazdász, a korrupcióellenes stratégiák kutatója a Controlling Corruption című művében abból indul ki, hogy a korrupció ott terjed el, ahol monopolhelyzet és szabad mérlegelés találkozik, elszámoltathatóság pedig nincs. A beszerzési összejátszás ellen ezért a verseny szélesítését, a független költségbecslést és a beszerzők mérlegelésének szűkítését ajánlja. Az SZH tanulmányrendelései pontosan ezt a három feltételt mutatják. Susan Rose-Ackerman, a Yale Egyetem jog- és közgazdászprofesszora a Corruption and Government című könyvében leírja, hogy az állami vagyon eladásánál az értékbecslés maga is megrontható, szélső esetben pedig becslés és árverés nélkül talál gazdát a vagyon. Ugyanő tárgyalja, hogy a legnehezebben kezelhető összeférhetetlenségi probléma a volt tisztviselők elhelyezkedése olyan cégeknél, amelyekkel korábban hivatalból dolgoztak. Szergej Gurijev és Daniel Treisman közgazdász és politológus szerzőpáros a Spindiktátorok című könyvében azt mutatja be, hogyan rejtik a mai tekintélyelvű rendszerek semlegesnek látszó, tényszerű formákba a hatalmat kiszolgáló üzeneteket. Ez a keret magyarázza, miért közügy egy kormányfüggő elemzőintézet nyilvános és nem nyilvános eredményeinek eltérése. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a tanulmány- és tanácsadói megrendelésekre, a második a feleslegessé vált haditechnikai eszközök értékesítésére, a harmadik a volt miniszterek várakozási idejének kikényszeríthetőségére vonatkozik.

3.1 Nyílt eljárás és nyilvános tanulmánytár a tanulmány- és tanácsadói megrendelésekre (kormányrendelet 2027. március 31-ig, visszamenőleges leltár 2027. június 30-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány rendeletben szabályozza a központi államigazgatási szervek és az állami tulajdonú gazdasági társaságok tanulmány-, elemzés- és tanácsadói megrendeléseit. A rendelet négy elemből álljon. Első: a nettó 5 millió forint feletti megrendeléseknél kötelező legyen a nyílt, bárki számára elérhető felhívás az Elektronikus Közbeszerzési Rendszerben (EKR), legalább tíz munkanapos ajánlattételi határidővel. A becsült értéket és az értékelési szempontokat a felhívás előtt írásban rögzíteni kell. Az SZH-ügyben éppen a néhány napos határidő, a szűk meghívotti kör és a dokumentálatlan becsült érték zárta ki a versenyt. Második: a kész tanulmány az átvételt követő 30 napon belül kerüljön fel egy nyilvános, kereshető állami tanulmánytárba, a megrendelő, az ár és a szerződés adataival együtt. Kivétel csak minősített adat esetén legyen, ilyenkor a címet és az árat akkor is közölni kell. Ha egy tanulmány nem tölthető fel, mert nem lelhető fel, az automatikusan indítsa el a szeptember 25-i elemzésben javasolt visszakövetelési vizsgálatot. Harmadik: a Miniszterelnökség készítsen visszamenőleges leltárt a 2018 és 2026 között megrendelt kormányzati tanulmányokról, és tegye közzé azokat, amelyek nem minősítettek. Ennek oka, hogy a Telex szerint a Századvég-tanulmányok egy részét újságíróknak éveken át pereskedéssel kellett kikérniük, egy esetben pedig több mint 350 tanulmányt visszatartottak. Negyedik: a Kincstár jelezze, ha egy keretszerződést, vagyis előre rögzített éves összegre szóló, részletekben lehívható megállapodást gyorsabban hívnak le, mint az időarányos ütem. A Portfolio szerint a Századvéggel kötött évi 9,4 milliárdos keretből 2026 első negyedévében bruttó 7,68 milliárd forintot fizettek ki. A Klitgaard-féle keretben (lásd 6.4.1) ez a verseny szélesítése és a mérlegelés szűkítése. Ez az A2 közbeszerzési átláthatósági és az A1 közpénz-dashboard programpont alkalmazása a tanácsadói piacra.

3.2 Átlátható értékbecslési és értékesítési szabály a feleslegessé vált haditechnikára (kormányrendelet 2027. március 31-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány rendeletben rögzítse, hogyan adhatók el a honvédelmi célra feleslegessé vált haditechnikai eszközök. Öt elem legyen benne. Első: az értékesítés előtt legalább két, egymástól független, haditechnikai eszközökre szakosodott értékbecslő készítsen becslést. A honvédelmi miniszter szerint a BTR-ek értékét egy korábban ingatlanokkal foglalkozó becslő állapította meg. Második: az eladási ár nem lehet alacsonyabb a két becslés átlagánál, kivéve, ha a Kormány nyilvános indoklással, például szövetségesi vagy külpolitikai okból másként dönt. Harmadik: ha az eladás állami tulajdonú közvetítő társaságon keresztül történik, a közvetítő vételárát, továbbeladási árát és árrését is közzé kell tenni. A HVG szerint a minisztérium a becsült érték feletti áron, de saját cégének adta el az eszközöket, és csak ez a cég adta tovább őket drágábban Szerbiának. Negyedik: minden eladás után 30 napon belül nyilvános legyen az eszközök száma, típusa, műszaki állapota és ára. A HVG és a Telex szerint az átadásról eredetileg csak a szerb fél számolt be, a darabszámot pedig a minisztérium csak bírósági kötelezés után közölte. Ötödik: amit nemzetbiztonsági okból nem lehet nyilvánosságra hozni, arról a honvédelmi miniszter rendszeresen tájékoztassa az Országgyűlés honvédelmi ügyekben illetékes bizottságát, amely zárt ülésen ellenőrizheti az eladásokat. Rose-Ackerman (lásd 6.4.2) leírja, hogy az állami vagyon eladásánál a becslés maga is megrontható. A két független becslés és a közvetítői árrés közzététele ezt a kockázatot csökkenti. Ez a HV2 védelmi kiadások átláthatósága programpont kiterjesztése a bevételi oldalra: az elv az, hogy alapértelmezésben minden nyilvános, és csak indokolt esetben titkos.

3.3 Kikényszeríthető várakozási idő önálló döntési jogkörrel (törvényjavaslat benyújtása 2026. december 31-ig)

A MIAK júliusban kötelező várakozási időt javasolt. Eszerint egy volt miniszter vagy vezető tisztviselő meghatározott ideig csak engedéllyel helyezkedhet el olyan cégnél, amelynek ügyeiben korábban hivatalból döntött. A HVG szerint Magyar Péter miniszterelnök júliusban az összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztését ígérte, a feldolgozott sajtóforrások azonban nem említenek benyújtott törvényjavaslatot. A hétfőre tervezett meghallgatás most egy újabb rést mutat meg. A HVG szeptember 16-i cikke szerint a nemzetbiztonsági bizottság elnöke, Apáti István maga mondta, hogy állandó bizottságként együttműködésre kötelezhetik a volt minisztert, de érdemi szankciót nem kezdeményezhetnek. A bizottsági meghallgatás tehát politikai ellenőrzés, nem jogi eljárás, és nem is pótolhatja azt. A MIAK ezért azt javasolja, hogy a Kormány előterjesztése alapján az Országgyűlés által elfogadandó törvény három ponton lépjen túl a júliusi javaslaton. Első: a volt miniszterek és államtitkárok két évig kötelesek legyenek előzetesen bejelenteni minden új munkavállalást. Második: a bejelentésről egy független testület döntsön, kötelező erejű határozattal és nyilvános indoklással. Harmadik: a szabályszegésnek legyen következménye, például bírság. Amennyiben a volt tisztviselő stratégiai ágazatban, külföldi állami kötődésű cégnél vállalna munkát, a testület kérje ki a nemzetbiztonsági szolgálatok véleményét is. Ez a G6 programpontban a szabályozó hatósági vezetőkre már javasolt hároméves forgóajtó-tilalom kiterjesztése a kormánytagokra, a KP21 Kína-elemzési keretrendszer nemzetbiztonsági szempontjával kiegészítve. Rose-Ackerman (lásd 6.4.2) szerint a hivatal utáni elhelyezkedés a legnehezebben kezelhető összeférhetetlenségi kérdés, mert a szabály betartatása nélkül semmit sem ér.

A három javaslatot egy elv köti össze: aki közpénzből rendel, ad el vagy dönt, annak a döntése utólag is ellenőrizhető legyen, és ne egyetlen szereplő jóhiszeműségén múljon. A tanulmány akkor nem tűnhet el, ha nyilvános tárba kerül. A harcjármű ára akkor ellenőrizhető, ha két független becslés áll mögötte. A várakozási idő pedig akkor ér valamit, ha van, aki kikényszerítse. Ez Klitgaard képletének elszámoltathatósági tagja (lásd 6.4.1): a monopólium és a mérlegelés akkor veszélytelen, ha mellettük működik a külső ellenőrzés.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Közpénz A tanácsadói piacon nő a verseny, csökken az indokolatlanul magas egységár; a keretszerződések lehívása időarányos marad A nyílt eljárás lassítja a sürgős elemzések megrendelését; a minisztériumok a küszöb alá darabolhatják a megbízásokat
Közigazgatás A tanulmánytárból kiderül, mit tud már az állam, így csökken a párhuzamos megrendelés A nyilvánosság miatt a megrendelők kritikus belső elemzést ritkábban kérhetnek, és szóbeli tanácsadásra térhetnek át
Honvédelem A feleslegessé vált eszközökért piaci ár folyik be, amely a haderőfejlesztésre fordítható A kettős értékbecslés költséges és lassú; a szövetségesi átadásoknál az árindoklás diplomáciai feszültséget okozhat
Külpolitika és gazdaságdiplomácia A volt kormánytagok külföldi állami kötődésű cégekhez való átlépése előzetes szűrésen megy át A túl szigorú szabály elriaszthatja a magánszférából érkező szakembereket a kormányzati szerepvállalástól
Jogállamiság Az ellenőrzés nem az egyedi feljelentéseken és a politikai széljáráson múlik, hanem előre ismert szabályon Ha a szabályt csak az előző kormány ügyeire alkalmazzák, politikai bosszúnak tűnik, és elveszíti a hitelét

A legfontosabb mérlegelési kérdés a nyilvánosság ára. A tanulmánytár ellen szól, hogy ha minden kifizetett elemzés nyilvános, a minisztériumok a kényes kérdéseket inkább szóban, írásos nyom nélkül tárgyalják meg. Ez rosszabb lenne a mostani állapotnál is. A Telex beszámolója azonban éppen az ellenkezőjére hoz példát: a kikért Századvég-tanulmányokból kiderült, hogy a tanácsadók több esetben bírálták a kormány intézkedéseit és politikai kockázatokra figyelmeztettek. A nyilvánosság tehát a független szakmai véleményt védi, nem fenyegeti. A javaslat akkor válik kockázatossá, ha a minősítést tömegesen használják a közzététel megkerülésére. Ezért kell a minősített tanulmányok címét és árát akkor is közölni.

A várakozási időnél a kockázat az arányosság. Egy általános tilalom alkotmányos aggályokat vetne fel, mert a foglalkozás szabad megválasztását korlátozza. Ezért javasol a MIAK egyedi, indokolt döntést tilalom helyett: a testület a konkrét ágazatot és a korábbi döntési érintettséget mérlegeli. A szabálynak előre néznie kell. Visszamenőleges alkalmazása személyre szabott jogalkotásnak tűnne, és ez éppen azt a jogállami hitelt gyengítené, amelyet a szabály erősíteni hivatott.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatókat (KPI-kat, angolul: Key Performance Indicator) javasolja. Ezek javasolt mutatók, nem kormányzati vállalások.

  • A kifizetett állami tanulmányok nyilvánosan elérhető aránya. Célérték: a 2027-ben átvett, nem minősített tanulmányok legalább 90%-a az átvételtől számított 30 napon belül a tanulmánytárban; a 2018 és 2026 közötti leltár 2027. június 30-ig közzétéve.
  • Az egyajánlatos eljárások aránya a tanulmány- és tanácsadói megrendeléseknél. Érdemes évente közölni, és két év alatt érdemi csökkenést célul kitűzni.
  • A haditechnikai értékesítések eladási ára a független becslések átlagához viszonyítva. Célérték: minden eladásnál közzétett ár és becslés, a becslés alatti eladásokhoz nyilvános kormányzati indoklás.
  • A várakozási időről szóló törvény elfogadása és a testület nyilvános határozatainak száma. Érdemes követni, hány bejelentés érkezik, és hány esetben szab a testület feltételt vagy tilalmat.

5.2 Összegzés

A MIAK kérése a Kormányhoz és az Országgyűléshez szól, és három határidőhöz kötött. 2026 végéig: törvényjavaslat a kikényszeríthető várakozási időről, önálló döntési jogkörű testülettel. 2027. március 31-ig: kormányrendelet a tanulmány- és tanácsadói megrendelések nyílt eljárásáról és a nyilvános tanulmánytárról, valamint a feleslegessé vált haditechnika értékesítési szabályáról. 2027. június 30-ig: a 2018 és 2026 közötti kormányzati tanulmányok leltára és közzététele. A folyamatban lévő ügyekben a felelősségről a hatóságok és a bíróság döntenek. A MIAK azt kéri, hogy ezek az ügyek ne csak eljárásokat, hanem szabályokat is hagyjanak maguk után.

A MIAK alapértékei közül itt az átláthatóság és az elszámoltathatóság érintett. Átláthatóság, mert egy közpénzből fizetett tanulmány vagy egy állami vagyontárgy ára a polgárok tulajdona, nem a megrendelőé. Elszámoltathatóság, mert az ellenőrzés csak akkor független a politikai helyzettől, ha előre ismert szabály írja elő, nem pedig egy új kormány utólagos átvilágítása.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

A balliberális sávban a Telex két cikkben foglalkozott a témával. A Századvégről szóló írás címe a NER (Nemzeti Együttműködés Rendszere, az Orbán-kormányok által használt önelnevezés) „ideológiai hátországának" omlásáról szólt. A lap a cégbeszámolók és a NAV-nyilvántartás adataiból rekonstruálta a leépítést, és felidézte a tanulmányok kiadásáért folytatott pereket. Az SZH-ügyet a Telex a Miniszterelnökség közleményére építve, tárgyszerűen ismertette. A 444.hu személyesebb keretet választott: a cím Lánczi Tamás nevét emelte ki, a cikk pedig a hivatali bankkártyás költésekről korábban közölt adatokat is felidézte. A HVG a harcjármű-eladást saját korábbi oknyomozásának folytatásaként mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a minisztérium korábban ellentmondásosan nyilatkozott, és hogy a kiszuperált szovjet eszközök eladása önmagában indokolt döntés, a kérdés az ár. A Szijjártó-meghallgatást a HVG a BYD-nak juttatott, 70 milliárd forintot meghaladó állami infrastruktúra-fejlesztés felől keretezte.

A közéleti sávban a 24.hu és az ATV szinte szó szerint a Miniszterelnökség közleményét követte, saját értékelés nélkül. A gazdasági sajtóban a Portfolio a 444.hu feltárására hivatkozva a Századvég márciusi, a kormánynak készült felmérésére koncentrált. Kiemelte, hogy a nem nyilvános eredmények a nyilvános előrejelzéseknél jóval kedvezőtlenebb társadalmi hangulatot mutattak, és hogy a keretszerződés lehívása eltért az időarányos ütemtől. A konzervatív sávban a Magyar Nemzet az érintettek álláspontját hozta előtérbe. Lánczi Tamás szerint a tanulmány a Miniszterelnökségnél van, és abszurd, hogy miközben az ügyet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) vonta magához, a Miniszterelnökség kommunikál benne. A Szijjártó-meghallgatásról szóló cikk a nemzetbiztonsági kockázatot a Tisza-frakció állításaként, nem tényként közölte. A Századvég átalakulásáról és a harcjármű-eladásról a konzervatív sávban a feldolgozott napon nem jelent meg önálló cikk.

6.2 Tények és adatok

A Szuverenitásvédelmi Hivatal most feltárt megrendelései (a Miniszterelnökség 2026. október 2-i közleménye alapján):

Adat Érték Forrás
Két ügyvédi irodának kifizetett összeg (2025–2026) több mint 46 millió forint Telex, 24.hu, 444.hu, ATV
Két személyes konzultáció díja 27,4 millió forint; mindkétszer ugyanannak a 16 embernek, az ügyvéd irodájában 24.hu, 444.hu
Fel nem lelhető tanulmány díja 19 millió forint; elkészítési idő a megrendeléstől 17 nap Telex, 24.hu, 444.hu
Az SZH idei költségvetési támogatása több mint 6 milliárd forint 444.hu
Kommunikációs és rendezvényszervezési költés (kb. 2,5 év alatt) mintegy 3,67 milliárd forint; ebben az ügyben a rendőrség hűtlen kezelés gyanújával nyomoz Telex

A Századvég állami megbízásai és átalakulása:

Adat Érték Forrás
A Miniszterelnöki Kabinetiroda kifizetései (2024 – 2026. április) több mint 26 milliárd forint Telex
Ebből 2026 első negyedévében több mint 7,6 milliárd forint (a Portfolio szerint bruttó 7,68 milliárd) Telex, Portfolio
A 2023-as keretszerződés éves összege 9,4 milliárd forint, időarányos lehívással Portfolio (a 444.hu alapján)
Szerződés megszűnése 2026. április 30. Telex
Névváltás 2026. október 1.: Magyar Gazdaságkutató és Tanácsadó Zrt. Telex, HVG
Létszám 2025 végén 72 + 4 fő a két cégnél; 2026. október 2-án 37 fő (több mint 51%-os csökkenés) Telex, HVG
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2025-ös árbevétele és adózott nyeresége 4,36 milliárd, illetve 419,29 millió forint Telex, HVG
Az Innovációs és Technológiai Minisztériummal kötött 2020-as megbízás nettó 9,34 milliárd forint; a tanulmányok listáját 2022-ben nem adták ki Telex

A BTR-eladás adatai:

Adat Érték Forrás
Szerbiának eladott BTR-ek száma 108 darab (a miniszter közlése szerint) HVG, Telex
Eladási ár mintegy félmilliárd forint HVG, Telex
Egységár a Telex számítása szerint 4,6 millió, a HVG szerint 5,5 millió forint körül Telex, HVG
A bírósági kötelezés után korábban kiadott adat 66 darab, 935 ezer euró HVG, Telex
A BTR-eket kiváltó Lynx harcjárművek 218 darab, 800 milliárd forint Telex

Az egységárról a források eltérnek. A Telex a félmilliárd forintot osztotta el 108 darabra, a HVG a korábban kiadott 935 ezer eurós, 66 darabra vonatkozó vételárból számolt. Mindkét érték azonos nagyságrendet mutat, ezért a táblázat mindkettőt forrás szerint közli.

A Szijjártó-meghallgatás háttere: a Tisza-frakció szerint a külügyi tárca iratai alapján a BYD beruházásához több mint 70 milliárd forint értékű állami infrastruktúra-fejlesztés kapcsolódott (HVG). A nemzetbiztonsági bizottság szeptemberben vizsgálatot indított. Állandó bizottságként együttműködésre kötelezhet, de érdemi szankciót nem kezdeményezhet, a meghallgatás zárt vagy nyilvános ülésen is történhet (HVG, 2026. szeptember 16.).

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — nyílt eljárás és nyilvános tanulmánytár a tanulmány- és tanácsadói megrendelésekre (programpont ID: A2); a kifizetések és keretszerződések valós idejű nyilvánossága (programpont ID: A1);
  • Honvédelem (programpontok) — a feleslegessé vált haditechnika értékbecslési és értékesítési szabálya, zárt ülésű parlamenti ellenőrzéssel (programpont ID: HV2);
  • Gazdaság (programpontok) — a forgóajtó-tilalom kiterjesztése a kormánytagokra, az állami megrendelőtől való függés mérése (programpont ID: G6);
  • Külpolitika (programpontok) — a külföldi állami kötődésű cégekhez átlépő volt tisztviselők nemzetbiztonsági szűrése (programpont ID: KP21);
  • Jogi alapok (háttéranyag) — a feljelentés, a nyomozás, a vádemelés és a bírósági döntés elválasztása; a parlamenti bizottsági meghallgatás politikai, nem igazságszolgáltatási jellege.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Robert Klitgaard: Controlling Corruption

Klitgaard egyik keretes írásában azt a látszólagos ellentmondást oldja fel, hogy egyes szakértők szerint a több szabály csökkenti, mások szerint növeli a korrupciót. Válasza szerint a korrupció feltétele a monopólium és a mérlegelési jogkör együttese, az elszámoltathatóság hiányával. Egy szabály önmagában se nem jó, se nem rossz: az számít, hogy szűkíti vagy tágítja-e a mérlegelést, és segíti vagy akadályozza-e az elszámoltathatóságot. A beszerzési összejátszásról szóló fejezetben eszköztárat is ad. Szerinte szélesíteni kell a versenyt új ajánlattevők bevonásával, nagyobb nyilvánossággal és alacsonyabb belépési korláttal. Független költségbecslést és külső információforrást kell bevonni, a beszerzők mérlegelését pedig döntési szabályokkal és felülvizsgálattal kell szűkíteni. Az SZH-ügyben mindhárom tényező megjelent. Mérlegelés: a meghívotti kört és a határidőt a megrendelő szabadon határozta meg. Monopólium: a felkértek egy része nem is tett ajánlatot. Az elszámoltathatóság hiánya: a tanulmány nyom nélkül eltűnhetett. A 3.1 javaslat mindhárom tényezőhöz hozzányúl: a nyílt felhívás a versenyt, az előre rögzített becsült érték a mérlegelést, a tanulmánytár az elszámoltathatóságot erősíti.

📖 Forrás: Robert Klitgaard: Controlling Corruption

6.4.2 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a magas szintű korrupcióról szóló fejezetben az állami vagyon eladását vizsgálja. Leírja, hogy a bizonytalan értékű vagyontárgyaknál a bennfentesek információs előnyhöz juthatnak. Magát az értékbecslést is megronthatják a megfelelő szakértelem nélküli vagy az érdekelt féllel kapcsolatban álló becslők. Szélső esetben becslés és árverés nélkül, a legjobb politikai kapcsolatokkal rendelkezőhöz kerül a vagyon. Példái között olyan eset is szerepel, amikor az eladást szervező tanácsadó maga is kapcsolatban állt a vevővel. A könyv egy másik része a hivatal utáni elhelyezkedést nevezi a legnehezebben kezelhető összeférhetetlenségi problémának. Leírja az amerikai szabályt, amely szerint a volt szövetségi tisztviselők két évig nem képviselhetnek másokat korábbi hivataluk előtt azokban az ügyekben, amelyeken dolgoztak. Bemutatja azt is, hogy Clinton elnök a vezető tisztviselőktől ötéves önkorlátozási vállalást kért. A szerző szerint minden országnak szüksége van egy alapvető, jogi szankcióval alátámasztott összeférhetetlenségi programra. Hozzáteszi azonban, hogy az egyszerű szabályok működnek a legjobban, mert a túlbonyolított felügyelet maga is visszaélések terepévé válhat. A BTR-ügyre alkalmazva: a becslő szakértelme és függetlensége nem formai kérdés, hanem az ár hitelességének feltétele (3.2). A várakozási időre alkalmazva: a szabálynak egyszerűnek, de kikényszeríthetőnek kell lennie (3.3).

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform

6.4.3 Szergej Gurijev és Daniel Treisman: Spindiktátorok

Gurijev és Treisman a kortárs tekintélyelvű rendszereket vizsgálva megkülönbözteti a nyílt elnyomásra épülő „félelemdiktatúrákat" a manipulációra épülő „spindiktatúráktól". Utóbbiak egyik eszköze, hogy a hatalmat kiszolgáló üzeneteket látszólag semleges, tényszerű formába rejtik. Ilyen a véleménykutatásnak álcázott kérdőív, amelynek magyar példájaként a szerzők a 2015-ös bevándorlási nemzeti konzultációt hozzák. A könyv arra is rámutat, hogy a hatalomnak közben pontos információra van szüksége a valódi közhangulatról. A Századvég-ügy ebben a keretben értelmezhető. A Telex és a Portfolio szerint a nyilvános előrejelzések a választás előtt is fideszes győzelmet mutattak, a kormánynak átadott, nem nyilvános felmérés viszont súlyos elégedetlenséget jelzett. Ha egy közpénzből működő elemzőintézet eredményeinek csak egy része jut a nyilvánosság elé, a közpénz a kormányzati tájékozódást és a nyilvános véleményformálást egyszerre finanszírozza, de csak az előbbi pontos. A 3.1 javaslat tanulmánytára és a megrendelő-koncentráció mérése ezt a kettősséget teszi láthatóvá.

📖 Forrás: Szergej Gurijev, Daniel Treisman: Spindiktátorok

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

A tanulmányok és szerződések nyilvánosságára a szlovák központi szerződésnyilvántartás az ismert minta. 2011 óta az állami szerződések főszabályként csak az interneten való közzétételük után lépnek hatályba. A MIAK A1 programpontja ezt a modellt már átvette, a 3.1 javaslat a szerződés mellett a teljesítést, vagyis magát a tanulmányt is a nyilvánosság elé vinné. A különbség lényeges: a szerződésből csak az derül ki, mennyit fizettek, a tanulmányból az is, hogy mit kaptak érte.

A védelmi beszerzések átláthatóságában a svéd Védelmi Anyagbeszerzési Hivatal (FMV) gyakorlata a HV2 programpont kiindulópontja. A haditechnika értékesítésénél ugyanaz az elv alkalmazható, mint a beszerzésnél: a nyilvánosság az alapeset, a titkosítás az indokolt kivétel, és az utóbbit zárt parlamenti ellenőrzés ellensúlyozza.

A volt kormánytagok átlépéseinél az Egyesült Királyság tanácsadó testülete, az Advisory Committee on Business Appointments (ACOBA) a legtöbbet idézett példa. A volt minisztereknek távozásuk után két évig ki kell kérniük a testület véleményét az új munkavállalásuk előtt. A brit vitákban visszatérő kritika, hogy a testület véleménye csak tanácsadó jellegű, megszegése nem jár érdemi következménnyel. Ez ugyanaz a rés, amelyre a magyar nemzetbiztonsági bizottság elnöke is utalt. Az Európai Bizottság volt biztosaira a MIAK júliusi elemzése szerint kétéves bejelentési és vizsgálati kötelezettség vonatkozik. A 3.3 javaslat ezért nem pusztán bejelentést, hanem kötelező erejű, következménnyel járó döntést kér: a nemzetközi tapasztalat szerint a tanácsadó testület önmagában kevés.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A2 — Közbeszerzési átláthatóság

Honvédelem

  • HV2 — Védelmi kiadások átláthatósága

Gazdaság

  • G6 — Járadékvadászat és szabályozási elfogás elleni program

Külpolitika

  • KP21 — Kína-elemzési négydimenziós keretrendszer

Javasolt új programpont: Nyilvános állami tanulmánytár — minden közpénzből rendelt tanulmány és elemzés közzététele az átvételt követő 30 napon belül, megrendelő-koncentrációs kimutatással — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

Javasolt új programpont: Feleslegessé vált haditechnika értékesítési szabálya — kettős független értékbecslés, közvetítői árrés közzététele, zárt ülésű parlamenti ellenőrzés — a Honvédelem területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 3. — 3. téma):

Kiegészítő sajtóforrások (háttér):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Robert Klitgaard: Controlling Corruption
  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform
  • 📖 Szergej Gurijev, Daniel Treisman: Spindiktátorok

MIAK-belső anyagok:

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) — https://ekr.gov.hu/
  • K-Monitor közpénz-adatbázisai — https://k-monitor.hu/
  • OECD Public Integrity Indicators (a közszféra integritását mérő OECD-mutatórendszer)

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 3.
  • Generálás dátuma: 2026. október 4. 08:20 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~200000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink