I. rész — Helyzetkép

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), vagyis a munkaadók, a szakszervezetek és a Kormány bértárgyalási fóruma, október 20-án tárgyalt először konkrét számokról a 2027-es minimálbérről (24.hu). A Portfolio értesülése szerint a felek „nagyon messze" kerültek egymástól. A munkaadói oldal 4 százalékos bruttó emelést tart elérhetőnek a minimálbérre és a garantált bérminimumra (a legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igénylő munkakörök kötelező legkisebb bérére) egyaránt. Érvük, hogy a személyi jövedelemadó (SZJA) 15-ről 9 százalékra csökkentésével együtt így is 13 százalékkal nő a minimálbéresek nettó keresete. A szakszervezetek a 2024-es hároméves megállapodásban rögzített 14 százalékhoz ragaszkodnak, legalább kétszámjegyű emelést kérnek, és azt mondják: az adócsökkentést nem a cégek, hanem az adófizetők állják (Portfolio). Informálisan egy 8 százalékos kompromisszum is szóba került. A Szociális és Családügyi Minisztérium nem foglalt állást, kormányzati források szerint a kabinet egyik irányba sem kötelezte el magát (Portfolio).

A vita mögött a mérce hiánya áll. A hároméves megállapodás a bruttó hazai termék (GDP) 3,4, 4,1 és 4,3 százalékos növekedésével számolt 2025–2027-re, de ennek csak töredéke teljesült. A megállapodás teljesítését három mutatóhoz kötötték: a GDP-hez, az átlagbérhez és az inflációhoz (Magyar Nemzet). A minimálbér 2025-ben 290 800, 2026-ban 322 800 forint lett, a 2026-os emelés 11, a garantált bérminimumé 7 százalék volt (Magyar Nemzet). A MIAK október 20-án azt javasolta, hogy a bruttó emelést és az adóhatást külön mutassák ki (Ágazati béremelések, minimálbér-alku), október 23-án pedig azt, hogy a felek írásban rögzítsék a cél mérőszámát (Zsugorodó elsődleges munkaerőpiac).

Ez a bejegyzés a következő lépésről szól: arról a döntési szabályról, amely a mérőszám alapján meghatározza az emelés mértékét. A MIAK olvasata szerint a 4 és a 14 százalék nem két tárgyalási pozíció, hanem két ki nem mondott képlet. Az egyik az adócsökkentést számolja el bérként, a másik egy olyan növekedési pályát, amely nem valósult meg. Amíg a képlet rejtve marad, az alku arról szól, kinek a hangja erősebb, és nem arról, mit bír el a gazdaság.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás ad keretet a képlethez. Thomas Piketty (francia közgazdász, a vagyoni egyenlőtlenségek hosszú távú adatainak vezető kutatója) A tőke a 21. században című művében amellett érvel, hogy a minimálbér szintjét nem lehet az ország termelékenységétől és átlagbérétől függetlenül megállapítani. Ahol a munkaadók helyi piaci ereje nagy, a bérminimum a foglalkoztatást is növelheti, a minimálbér túl gyors, az átlagbért messze meghaladó emelése viszont visszaüt. Lee Kuan Yew (Szingapúr első miniszterelnöke, 1959–1990) From Third World to First című emlékiratában leírja, hogyan adott a háromoldalú szingapúri Nemzeti Bértanács évente, kormányzati adatok alapján közös béremelési ajánlást. Azt is bemutatja, hogyan rögzítették elvként, hogy a béremelés ne haladja meg a termelékenység növekedését. Az Európai Bizottság The European Pillar of Social Rights Action Plan című dokumentuma a Szociális Jogok Európai Pillérének 6. elvét idézi, amely szerint a béreket átlátható és kiszámítható módon, a szociális partnerek autonómiáját tiszteletben tartva kell megállapítani. A három forrás együtt adja a képlet logikáját: termelékenységhez kötött alap, mérsékelt felzárkózás, nyilvános számítás. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első magát a képletet rögzíti, a második a döntési rendet, a harmadik azt, hogy a képlet hatását a döntés előtt régiónként és a kapcsolódó bérekre is kiszámolják.

3.1 A képlet: mediánbérhez mért cél, egyenletes felzárkózás, termelékenységi fék (a következő VKF-forduló előtt, legkésőbb 2026. november 15-ig)

A MIAK azt javasolja, hogy a 2027-es és az azt követő évek minimálbér-emelése egy nyilvános, kételemű képletből induljon. Az alapelem a mediánkereset várható növekedése, vagyis a középső kereseté, amelynél a dolgozók fele kevesebbet, fele többet keres. Ez tartja szinten a minimálbér arányát. Az alapelem felső korlátja a várható infláció és a munkatermelékenység háromévi átlagos növekedésének összege. A felzárkózási elem a célarány és a tényleges arány közötti rést egyenletes részletekben zárja, előre rögzített számú év alatt. A célarányt a Kaitz-index — a minimálbér és egy jellemző kereset, itt a bruttó mediánkereset hányadosa — fejezze ki, ne az átlagkeresethez mért arány. Az átlagot ugyanis a legmagasabb keresetek felfelé húzzák: a Portfolio szerint a dolgozók csaknem kétharmada keres az átlagnál kevesebbet. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) augusztusi adatával a 322 800 forintos minimálbér a bruttó mediánkereset 52,8, az átlagkereset 43,6 százaléka (illusztratív számítás havi adatból). A megállapodás mostani célja — a rendszeres átlagkereset fele — ennek alapján a mediánkereset legfeljebb mintegy 60 százalékának felel meg. Mivel a rendszeres kereset a teljesnél alacsonyabb, a pontos érték valamivel kisebb. A pontos célértékről a felek döntenek, de mediánban kifejezve. A termelékenységi fék: ha a munkatermelékenység háromévi átlagos növekedése elmarad egy előre rögzített küszöbtől, a felzárkózás ideje egy évvel hosszabbodik. Lee Kuan Yew elve (lásd 6.4.2) így szabályként érvényesül, nem tárgyalási érvként. Az SZJA-csökkentés a képletbe nem számít bele, mert az az állam hozzájárulása. A képlet az FO10 béralku-modernizáció és a G18 bérkoordinációs tanács számítási magja.

3.2 Döntési rend: adatlap, szakértői ajánlás, tárgyalási sáv, indokolt kormányrendelet (2027-től minden évben szeptember 30. és november 30. között; a 2027-es bérre most, gyorsított menetrendben)

A Munka Törvénykönyve szerint a minimálbért és a garantált bérminimumot a Kormány rendeletben állapítja meg, a kijelölt fórumban folytatott konzultáció után, és összegét évente felül kell vizsgálni. A törvény azt nem írja elő, hogy a döntés számítása nyilvános legyen. A MIAK négylépéses rendet javasol. Első lépés: szeptember 30-ig a KSH és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közzéteszi a képlet bemeneteit egy adatlapon (medián- és átlagkereset, inflációs előrejelzés, termelékenység, foglalkoztatás vármegyénként). Második lépés: október 15-ig egy háromtagú, a felek által közösen jelölt független szakértői testület kiszámolja a képlet eredményét, és nyilvános ajánlást ad. Harmadik lépés: a VKF ezen az ajánláson belül, plusz-mínusz 2 százalékpontos (pp) sávban tárgyal. A sávon kívüli megállapodást a felek írásban, a bemenetekre hivatkozva indokolják. Negyedik lépés: a Kormány a rendelettel együtt közzéteszi a számítást és az ajánlástól való eltérés okát. Ez Lee Kuan Yew bértanácsának magyar változata (lásd 6.4.2): az ajánlás adatalapú, a döntés a felek és a Kormány kezében marad. A 2027-es bérnél a szakszervezeti vezető december elejére várt megállapodást (Magyar Nemzet), ezért most az első két lépést november 15-ig érdemes elvégezni. A javaslat a G18 és a G19 radikális átláthatósági programpont eljárási eleme.

3.3 Hatásvizsgálat a döntés előtt: vármegyei KKV-teher, garantált bérminimum, kapcsolt ellátások (az ajánlással együtt, minden évben október 15-ig)

A Munka Törvénykönyve szerint a minimálbér megállapításánál figyelembe kell venni az egyes ágazatok és földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait. Ma erről nincs nyilvános számítás. A MIAK azt javasolja, hogy a szakértői ajánlás mellé kerüljön egy háromrészes hatásvizsgálat. Az első rész vármegyénként és vállalatméret szerint mutassa meg, a dolgozók hány százaléka keres a minimálbér 110 százaléka alatt, és mennyivel nő a kis- és középvállalkozások (KKV-k) bérköltsége az ajánlott és a két szélső (4 és 14 százalékos) változatban. Az adat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) havi járulékbevallásaiból név nélkül előállítható. Ahol a teher a legnagyobb, a válasz ne alacsonyabb minimálbér legyen, hanem átmeneti, legfeljebb kétéves, célzott járulékkedvezmény a felzárkózási elemből adódó többletköltségre. Ezt a Kormány törvényjavaslattal kezdeményezheti, elfogadásáról az Országgyűlés dönt. Piketty monopszónia-érve (lásd 6.4.1) szerint ugyanis éppen a kevés munkaadós térségekben szorulhat a bér a termelékenység alá. A második rész a garantált bérminimum és a minimálbér arányát kövesse. 2026-ban a minimálbér 11, a garantált bérminimum 7 százalékkal nőtt (Magyar Nemzet), így a szakképzettség bérelőnye szűkült. A képlet ezért egy előre rögzített arány-sávot is tartalmazzon. A harmadik rész sorolja fel a minimálbérhez kötött jogszabályi összegeket és juttatásokat, mindegyiknél az 1 százalékos emelés költségvetési hatásával. A javaslat a G20 hatásvizsgálati rendszer és az FO1 foglalkoztatási adatplatform alkalmazása.

A három javaslatot egy közös elv köti össze: a minimálbérről akkor is lehet vitatkozni, ha van képlet, de akkor a vita a bemenetekről és a célarányról szól, nem a százalékokról. A szakkönyvi keret szerint a bérminimum szintje a termelékenységhez kötött, a felzárkózás üteme korlátos, a megállapítás módja pedig legyen átlátható és kiszámítható.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Munkavállalók A minimálbér aránya a mediánkeresethez kiszámíthatóan közelít a célhoz; a garantált bérminimum bérelőnye nem olvad el Ha a termelékenységi fék gyakran bekapcsol, a felzárkózás évekre elhúzódik
KKV-k és régiók A vármegyei hatásvizsgálat előre láthatóvá teszi a terhet; a célzott kedvezmény a legérintettebb térségekben tompítja a sokkot A járulékkedvezmény bennragadhat, ha nincs kötött lejárata; a bérköltség-előny átmeneti versenytorzítást okozhat
Költségvetés Az SZJA-csökkentés és a bruttó emelés elválik, a kapcsolt ellátások költsége előre ismert A célzott kedvezménynek fedezet kell egy olyan évben, amikor a hiánycsökkentés elsőbbséget élvez
Béralku és intézmények Az alku a bemenetekről és a célarányról szól; a sávon kívüli döntés indoklást igényel A szakértői testület függetlenségét a felek megkérdőjelezhetik; a képlet megmerevítheti az alkut

A legfontosabb mérlegelési kérdés a felzárkózás üteme. Illusztratív számítással: ha a mediánkereset a kormány által az átlagbérre várt 5,5 százalékkal nő (feltevés; Portfolio), a minimálbér aránya 4 százalékos emelésnél tovább csökken. Ez a munkavállalói oldal „leszakadás" érvének számszerű tartalma. Ha a Portfolio által becsült 10–15 százalékos rést három év alatt zárják, a képlet nagyjából 9–10,5 százalékos emelést ad 2027-re, négy év alatt nagyjából 8–9,3 százalékot. A 14 százalék a rést másfél éven belül zárná, ami a stagnáló termelékenység mellett a cégek egy részének túl gyors. A számok érzékenyek a bemenetekre: ezért kell az adatlap, és ezért nem a MIAK, hanem a KSH-adat és a felek döntenek a célarányról. A képlet ott billenhet át kockázatba, ahol a termelékenységi fék küszöbét a felek alku tárgyává teszik. Ezt a küszöböt ezért több évre előre kell rögzíteni.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • Nyilvános számítás: a következő VKF-forduló előtt megjelenik-e a képlet adatlapja és a szakértői ajánlás, a 2028-as bérnél pedig a teljes négylépéses menetrend szeptember 30. és november 30. között.
  • Célarány: a minimálbér és a bruttó mediánkereset aránya évente, a rögzített felzárkózási pályához mérve (2027-ben és 2028-ban a pálya évi részletének legalább a fele teljesüljön).
  • Regionális foglalkoztatás: a legérintettebb negyedbe tartozó vármegyékben a KKV-k elsődleges munkaerőpiaci létszáma 12 hónappal az emelés után, a többi vármegyéhez viszonyítva.
  • Szakképzettségi bérelőny: a garantált bérminimum és a minimálbér aránya ne csökkenjen a képletben rögzített sáv alá.

5.2 Összegzés

A MIAK azt kéri a Szociális és Családügyi Minisztériumtól és a VKF tagjaitól, hogy a 2027-es minimálbérről ne a 4 és a 14 százalék közötti középútként, hanem egy nyilvános képlet alapján döntsenek. A képlet mediánbérhez mért célt, egyenletes felzárkózást és termelékenységi féket tartalmazzon. Az adatlap és a szakértői ajánlás november 15-ig készüljön el, a Kormány pedig a rendelettel együtt hozza nyilvánosságra a számítást és a vármegyei hatásvizsgálatot. Két MIAK-alapérték érintett. Az adatvezéreltség azért, mert a döntés ma a felek hangerején múlik, holott a bemenetek — kereset, infláció, termelékenység — mérhetők. Az átláthatóság azért, mert a minimálbér közvetlenül mintegy egymillió ember bérét állapítja meg, ezért a mögötte álló számításnak ugyanúgy nyilvánosnak kell lennie, mint magának az összegnek.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A HVG a reálbérek eloszlására helyezte a hangsúlyt: a KSH részletes adatai szerint 2026 első félévében a dolgozók ötödének csökkent a reálbére, szemben az előző évi egyharmaddal. A lap ugyanakkor emlékeztetett, hogy a termelékenységben Magyarország a régióban gyengén áll. A Telex, a 444.hu és a Népszava anyagai a minimálbér-alkuról a feldolgozott körben nem szerepeltek.

Közéleti sáv. A 24.hu az MTI-re támaszkodva a tárgyalási menetrendet keretezte: az első, konkrét számokról szóló fordulót, a hároméves megállapodás felülvizsgálatát és azt, hogy a kormány a makroadatok mellett ágazati adatokat is ad a feleknek. Külön cikkben ismertette a KSH szeptemberi munkaerőpiaci adatait. Az Index és az ATV anyaga a témában nem volt a feldolgozott körben.

Gazdasági sáv. A Portfolio volt a fő forrás. Tárgyalási forrásaira hivatkozva ismertette a két oldal álláspontját és az informális 8 százalékos kompromisszumot. Kiszámolta, hogy az 50 százalékos cél bruttó és nettó mércével mekkora emelést jelent, és a kormány 5,5 százalékos bérvárakozását „extrém lassulásként" értékelte. Euró-podcastjában a kétszámjegyű béremelést az euróbevezetés kockázataként tárgyalta.

Kormánykritikus konzervatív sáv. A Magyar Nemzet két irányból keretezett. Egyrészt a Tisza Párt 2024-es ígéretét idézte, amely szerint 2027-től megduplázódna a minimálbér, és ezt a mostani számokkal állította szembe. Másrészt részletesen ismertette a munkaadói érvelést: a megállapodás feltételei nem teljesültek, a következő béralkuban pedig konkrét termelékenységi mutatót kellene rögzíteni. A Mandiner anyaga a feldolgozott körben nem szerepelt.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Minimálbér 2025 / 2026 290 800 Ft / 322 800 Ft Magyar Nemzet, 2026. október 20.
Emelés 2026-ban minimálbér 11%, garantált bérminimum 7% Magyar Nemzet, 2026. október 20.
2027-re a hároméves megállapodás szerint 14% minimálbér-emelés 24.hu; Portfolio
A megállapodás GDP-pályája 2025–2027 3,4%, 4,1%, 4,3% Magyar Nemzet, 2026. október 20.
Közös cél 2027-re a minimálbér érje el a rendszeres bruttó átlagkereset 50%-át Portfolio; Magyar Nemzet
VKF-álláspontok (október 20.) munkaadók: 4% (minimálbér és garantált bérminimum); szakszervezetek: legalább kétszámjegyű; informálisan: 8% Portfolio, 2026. október 22.
SZJA a minimálbér szintjén 2027-től 15% helyett 9% Portfolio; 24.hu
Bruttó átlagkereset, 2026. augusztus 740 600 Ft (+8,4%) KSH, idézi Portfolio
Bruttó mediánkereset, 2026. augusztus 611 400 Ft (+8,5%) KSH, idézi Portfolio
Minimálbér / mediánkereset (illusztratív, havi adat) 52,8% MIAK-számítás a fenti adatokból
Minimálbér / átlagkereset (illusztratív, havi adat) 43,6% MIAK-számítás a fenti adatokból
Átlagbér-várakozás 2027 +5,5% kormány, idézi Portfolio
A cél eléréséhez szükséges azonnali emelés (bruttó mérce) 10–15% Portfolio-számítás, 2026. október 22.
Munkanélküliségi ráta, 2026. szeptember 4,6% KSH, idézi 24.hu
Elsődleges munkaerőpiac, 2026. III. negyedév 4 482 000 fő (−22 000 fő egy év alatt) KSH, idézi 24.hu

A képlet illusztratív alkalmazása a VKF-álláspontokra (MIAK-számítás; feltevés: a mediánkereset 5,5 százalékkal nő, a rés a bruttó mérce szerint 10–15 százalék):

Változat 2027-es bruttó emelés Hatás a minimálbér arányára
Munkaadói ajánlat 4% az arány csökken (a minimálbér lemarad)
Képlet, négyéves felzárkózás kb. 8,0–9,3% az arány egyenletesen közelít a célhoz 2030-ig
Képlet, hároméves felzárkózás kb. 8,9–10,5% az arány egyenletesen közelít a célhoz 2029-ig
Hároméves megállapodás 14% a rés nagy része egy év alatt zárul

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — a háromoldalú, adatalapú bérajánlás (G18), a döntési számítások nyilvánossága (G19) és a hatásvizsgálat (G20);
  • Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac (programpontok) — a béralku-modernizáció (FO10), a termelékenységi program mint a fék feloldásának útja (FO9) és a foglalkoztatási adatplatform (FO1);
  • Szociálpolitika (programpontok) — az alsó jövedelmi sáv fogyasztása és az adójóváírás szerepe a bruttó emelés mellett (SZ8).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Thomas Piketty: A tőke a 21. században

Piketty a bértáblákról és a minimálbérről szóló alfejezetben abból indul ki, hogy az egyes munkavállalók határtermelékenysége, vagyis a kibocsátáshoz való tényleges hozzájárulása, csak közelítőleg mérhető. Ezért a bérek megállapítását nem lehet teljesen a munkaadó mérlegelésére bízni. Ha egy helyi munkaerőpiacon kevés munkaadó van (monopszónia), azok a béreket a termelékenység alá szoríthatják. Ilyenkor a törvényes bérminimum igazságos és hatékony is, és akár a foglalkoztatást is növelheti. A szint azonban nem lehet önkényes:

„Persze minden a minimálbér nagyságától függ; nem lehet megállapítani olyan összeget, amely nincs kapcsolatban az adott országot jellemző képzettségi szinttel és átlagos termelékenységgel."

Piketty a francia példán azt is bemutatja, hogy az 1981-ben hivatalba lépett kormány nem tudta tartósan az átlagbérnél kétszer gyorsabban emelni a minimálbért, és 1982–83-ban fordulatra kényszerült. A szerző szerint ugyanakkor ugyanolyan egészségtelen, ha a béremelést tartósan a termelékenység növekedése alá szorítják. A magyar 2027-es alkura ez két tanulságot ad. Az első, hogy a felzárkózást ütemezni kell, mert az egyszeri nagy ugrás visszafordulhat (3.1). A második, hogy a vármegyei hatásvizsgálatnál a kevés munkaadós térségekben az alacsonyabb minimálbér nem automatikusan jó megoldás (3.3).

📖 Forrás: Thomas Piketty: A tőke a 21. században (2013), „Bértáblák és a minimálbér" alfejezet

6.4.2 Lee Kuan Yew: From Third World to First

Lee Kuan Yew a szakszervezetekkel kötött társadalmi alkuról szóló fejezetben írja le, hogy Szingapúr 1972-ben létrehozta a Nemzeti Bértanácsot (National Wages Council, NWC), amelyben a szakszervezetek, a munkaadók és a kormány képviselői ültek. A tanács évente, a kormány rendelkezésére álló tényekre és számokra támaszkodva fogalmazott meg közös ajánlást a következő év béremeléseiről. Az ajánlást ágazati eltérésekkel minden bértárgyalás irányadójának fogadták el. Az elvet így rögzíti:

„Kezdettől fogva minden fél egyetértett abban az elvben, hogy a béremelés nem haladhatja meg a termelékenység növekedését." (saját fordítás)

A magyar helyzetre két elem vihető át. Az egyik az eljárás: évente, adatokra támaszkodó, háromoldalú ajánlás, amely a felek döntési jogát nem veszi el (3.2). A másik a termelékenységi elv, de szabályként, nem tárgyalási érvként. A javasolt képletben ezért az alapelem felső korlátja a termelékenységhez kötött, a felzárkózást pedig a termelékenységi fék lassítja (3.1). A szingapúri gyakorlat erős, sűrű társadalmi alkura épült, a magyar szakszervezeti szervezettség viszont alacsony. Ezért itt a nyilvános számítás pótolja azt a bizalmat, amelyet ott a szoros együttműködés adott.

📖 Forrás: Lee Kuan Yew: From Third World to First — The Singapore Story 1965–2000 (2000), a szakszervezetekről szóló fejezet

6.4.3 Európai Bizottság: The European Pillar of Social Rights Action Plan

A cselekvési terv a Szociális Jogok Európai Pillére elveit foglalja össze. A bérekről szóló 6. elv három részből áll: a munkavállalóknak joguk van a tisztességes megélhetést biztosító bérhez, megfelelő minimálbért kell biztosítani úgy, hogy a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkakeresés ösztönzése is megmaradjon, végül:

„Valamennyi bért átlátható és kiszámítható módon kell megállapítani, a nemzeti gyakorlatnak megfelelően és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartásával." (saját fordítás)

A korábbi MIAK-bejegyzések a pillért a cél mérőszámának igazolására használták. Itt a mondat második fele a fontos: a kiszámíthatóság és a szociális partnerek autonómiája együtt adja a képlet és a tárgyalási sáv logikáját. A számítás nyilvános és előre ismert, a felek pedig az ajánlás körül, indokolt eltéréssel szabadon tárgyalnak (3.2).

📖 Forrás: Európai Bizottság: The European Pillar of Social Rights Action Plan (2021), melléklet, 6. elv

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Szingapúr. A Nemzeti Bértanács a 6.4.2 alszakaszban leírt módon, 1972 óta évente ad háromoldalú, adatalapú ajánlást. A MIAK G18 programpontja erre a mintára épül.

Független szakértői testületek Európában. Több európai országban független vagy vegyes összetételű bizottság készít ajánlást vagy javaslatot a minimálbérről. Ilyen az Egyesült Királyság Low Pay Commission nevű testülete és a német minimálbér-bizottság. A közös vonás, hogy a döntéshozó egy nyilvános, indokolt ajánláshoz képest dönt. Az eltérés politikailag lehetséges, de magyarázni kell. A 3.2 javaslat ezt a logikát illeszti a magyar VKF-rendhez.

Uniós keret. A Portfolio és a Magyar Nemzet szerint a megfelelő minimálbérről szóló uniós irányelvből levezethető cél, hogy a minimálbér elérje az átlagkereset felét. A magyar hároméves megállapodás ezt rögzítette. A 3.1 javaslat ezt a célt nem változtatja meg, csak mediánban is kifejezi, hogy a legmagasabb keresetek mozgása ne torzítsa.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G18 — Háromoldalú bérkoordinációs tanács
  • G19 — Radikális átláthatóság a gazdasági döntéshozatalban
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)

Foglalkoztatáspolitika

  • FO10 — Béralku-modernizáció — háromoldalú béregyeztető fórum
  • FO9 — Produktivitási mozgalom — munkahelyi innovációs ösztönzők
  • FO1 — Foglalkoztatási adatplatform

Szociálpolitika

  • SZ8 — Fogyasztásösztönzés az alsó jövedelmi sávban

Javasolt új programpont: Nyilvános minimálbér-képlet — mediánbérhez mért célarány, termelékenységi fék, független szakértői ajánlás, VKF-tárgyalási sáv és vármegyei hatásvizsgálat — a Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK téma-monitor, 2026. október 25. — 1. téma; a hivatkozott MIAK sajtómonitorok: 2026. október 18., 20. és 23.):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Thomas Piketty: A tőke a 21. században (2013)
  • 📖 Lee Kuan Yew: From Third World to First — The Singapore Story 1965–2000 (2000)
  • 📖 Európai Bizottság: The European Pillar of Social Rights Action Plan (2021)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G18, G19, G20)
  • MIAK szakpolitikai terület: Foglalkoztatáspolitika és munkaerőpiac (programpontok és háttéranyag; programpont ID: FO1, FO9, FO10)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ8)
  • MIAK téma-monitor, 2026. október 25. — 1. téma, pontszám: 90/100

Kiegészítő nyilvános adatforrások:

  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, 153. § (a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapítása) — https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200001.tv

  • KSH keresetstatisztika, 2026. augusztus (bruttó átlag- és mediánkereset), a Portfolio közlése alapján

Generálási metaadatok

  • Bemeneti téma-monitor: MIAK téma-monitor, 2026. október 25.
  • Generálás dátuma: 2026. október 26., 08:30 CET
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~95000 (becslés; a téma-monitor tokenszáma nem elérhető; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink