I. rész — Helyzetkép

Magyar Péter miniszterelnök október 19-én, hétfőn, több mint kétórás napirend előtti felszólalásban ismertette az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés fő számait. A költségvetési hiánycél (a bruttó hazai termék, azaz a GDP arányában előre meghatározott éves államháztartási hiány) 4,9 százalék. A kormányfő kedden a Kossuth rádióban 2,4 százalékos növekedési és 3 százalékos inflációs feltevésről, valamint arról beszélt, hogy 2030-ra 2,8 százalékra kell csökkenteni a hiányt (Telex). A Portfolio összesítése szerint a kormány nagyjából 2100 milliárd forintnyi hiánynövelő lépésről döntött. A minimálbér személyi jövedelemadója (SZJA) 9 százalékra csökken, havi bruttó 680 ezer forintig mindenkinek csökken az adója, kétszeresére nő a családi pótlék, és több mint 600 ezer közszolgálati dolgozó kap béremelést. Ezzel szemben több mint 3000 milliárd forintos javító csomag áll. Ennek több mint kétharmada kiadáscsökkentés: az idén elért 700 milliárdos megtakarítás fenntartása és 1500 milliárd forint új lefaragás. A bevételi oldalon jön a vagyonadó, a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégeknél pedig emelkedik a társasági adó.

Ugyanezen az ülésen az Országgyűlés 134 igen, 48 nem szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a 2026-os költségvetés módosítását. A hiánycél 3,7-ről 7,5 százalékra, a növekedési feltevés 4,1-ről 2 százalékra változott, a GDP-arányos államadósság pedig a tavalyi 74,6 százalékról 77,5 százalékra nőhet (Telex). A Költségvetési Tanács elnöke, Horváth Gábor a vitában felidézte, hogy 2015 óta ez a nyolcadik év, amikor év közben kell a költségvetéshez nyúlni (444.hu). A MIAK tegnapi, a bemutató előtt írt elemzése a hiánypálya végpontjáról, a rezsitámogatás inflációs hatásáról és a hivatalos adóterhelési statisztikáról szólt. Ezeket ez az írás nem ismétli.

Az elemzők többsége elérhetőnek tartja a 4,9 százalékot, de szinte mindegyikük ugyanarra a pontra mutat. A Portfolio szerint a 2,6 százalékpontos (pp) javulásból 1,4 pont az idei választási év egyszeri hatásainak kifutásából intézkedés nélkül is bekövetkezne. A kormány saját lépéseinek nettó hatása így nagyjából 1000 milliárd forint. Az Index által megkérdezett Regős Gábor szerint a költségvetés sikere azon múlik, hogy összejön-e a 2200 milliárdos megtakarítás. A MIAK olvasata: a 2027-es büdzsé hitelessége három helyen dől el. Az első, hogy a megtakarítás konkrét előirányzatokban jelenik-e meg. A második, hogy a növekedési feltevés tévedése előre beárazott-e. A harmadik, hogy a vállalati adóemelés bevétele a valóban beszedhető összeget mutatja-e.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

A három kérdéshez három forrás ad értelmezési keretet. Peter F. Drucker (osztrák–amerikai menedzsment-gondolkodó, a szervezeti hatékonyság-mérés módszertanának megalapozója) The Effective Executive című könyvében azt írja, hogy minden döntésbe eleve bele kell építeni a visszacsatolást: a döntés mögötti várakozásokat folyamatosan a tényleges eseményekhez kell mérni. Egy „megtakarítási cél" ezért csak akkor döntés, ha előre rögzített, utólag számon kérhető tételekre bomlik. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2023-as World Economic Outlook jelentésének egyik keretes írása kimutatta, hogy a 2008-as válság után a középtávú növekedési előrejelzések inkább felfelé torzítottak. A tényleges növekedés rendszeresen elmaradt a várttól. A magyar 2026-os költségvetés 4,1 százalékos feltevése ennek tankönyvi esete. Kornai János (magyar származású közgazdász, a puha költségvetési korlát elméletének kidolgozója; Harvard-professzor 1986–2002 között) A hiány című művében a kemény és a puha adózást különbözteti meg. A puha adózásban a vállalat befolyásolja a szabályokat, és egyéni kivételezéssel kaphat kedvezményt. A nagyvállalati adókedvezmények „célzottá tétele" éppen ezen a határon mozog. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, a gondolatmenet parafrázisával és egy idézettel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Mindhárom a hónap végén benyújtandó törvényjavaslathoz kapcsolódik, és mindhárom azt célozza, hogy a hétfőn elhangzott számok ellenőrizhető előirányzattá váljanak.

3.1 A 2200 milliárdos megtakarítás fejezetenként a törvényjavaslatban, a 300 milliárdos tartalék feloldása félévi teljesüléshez kötve (a benyújtással, október végéig; első ellenőrzés 2027. július 31-ig)

A hétfői bejelentés a kiadási megtakarítást egy összegben mondta ki: 700 milliárd az idei lépések fenntartásából, 1500 milliárd új lefaragásból. A miniszterelnök a túlárazott beszerzéseket, a koncessziókat, a kormányzati kommunikációt, a közmédiát és a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) említette. Az Erste elemzője, Nyeste Orsolya szerint a pazarlás és a korrupció visszaszorításából várt, a GDP mintegy 1,5 százalékát kitevő megtakarítást végrehajtási kockázat övezi. A MIAK azt javasolja, hogy a Kormány által benyújtott törvényjavaslat ezt az összeget ne központi, fel nem osztott soron mutassa ki, hanem a fejezeti előirányzatok csökkentéseként, minisztériumonként és intézményenként. Mellé kerüljön egy intézkedésenkénti nyilvántartás. Ebben minden tétel mellett szerepeljen a kiinduló összeg, a várt megtakarítás és a típus: megszüntetett szerződés, újratárgyalt ár, működési kiadás vagy elhalasztott beruházás. Az utóbbi nem megtakarítás, csak időbeli eltolás, ezért külön kell jelölni. Az Index szerint a terv 300 milliárdos biztonsági tartalékot is tartalmaz. Ennek feloldását a MIAK ahhoz kötné, hogy a 2027. első félévi adatok szerint a fejezeti megtakarítás legalább fele teljesült. Drucker visszacsatolási elve (lásd 6.4.1) pontosan ezt kéri: a várakozást a döntéskor rögzíteni, és a valósághoz mérni. A javaslat a G21 kiadási felülvizsgálatot és a KI8 hatékonyságmérést kapcsolja össze. A MIAK augusztus 25-én az idei 700 milliárd tételes közzétételét kérte, október 14-én pedig a kiigazítás azonosítási arányát. Ez a javaslat egy lépéssel tovább megy: a megtakarítás ne csak ismert, hanem a törvényben lekötött legyen.

3.2 Érzékenységi melléklet a 2,4 százalékos növekedési feltevéshez és évközi eltérési küszöb (a benyújtással; a küszöbszabály a zárószavazásig)

A 2026-os költségvetés 4,1 százalékos növekedéssel számolt, a módosított törvény már csak 2 százalékkal. A Telex emlékeztet, hogy az eredeti tervezéskor a független elemzők 1–2 százalékot vártak. A 2027-es 2,4 százalékos feltevés óvatosabb, és a piaci becslésekkel nagyjából egybevág. A K&H elemzője, Németh Dávid szerint azonban a hiány nagyobb lehet, ha a kormány makrogazdasági számítása nem jön be. A MIAK két lépést javasol. Az első: a törvényjavaslat kapjon érzékenységi mellékletet. Ez mutassa meg, mennyit változik a hiány, ha a növekedés 1 százalékponttal elmarad, ha az infláció 1 százalékponttal eltér, és ha az állampapírhozamok 1 százalékponttal emelkednek. A második: kerüljön a törvénybe egy évközi eltérési küszöb. Ha a Pénzügyminisztérium negyedéves előrejelzése szerint a hiány a GDP 0,3 százalékánál jobban meghaladja a célt, a Kormány 60 napon belül nyújtson be ellentételező javaslatot. Ne az év végén, utólagos módosítással rendezze a különbséget. A Költségvetési Tanács adjon róla nyilvános véleményt. Az IMF 2023-as elemzése (lásd 6.4.2) szerint a középtávú növekedési előrejelzések hajlamosak a túlzott derűlátásra. Ezért a tévedést nem kizárni kell, hanem előre beárazni. A javaslat a G1 adatvezérelt költségvetés és a G23 adósság-fenntarthatósági keretrendszer eleme. A MIAK október 6-án a Költségvetési Tanács független pálya-előrejelzését javasolta. Ez a javaslat azt rögzíti, mi történjen, ha a feltevés év közben megdől.

3.3 Társaságiadó-emelés: bruttó és nettó bevétel a globális minimumadóval együtt, a célzott adókedvezmények nyilvános feltételrendszere (a benyújtással; a kedvezményi kritériumok 2026. december 31-ig)

A kormányfő szerint a 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek tényleges adóbefizetése 9 százalék alatti volt, és 11 százalék körül alakul majd. A Portfolio szerint az új adókulcs és a számítás alapja nem derült ki. A társasági adó és az innovációs járulék emelésétől a kormány együtt 260 milliárd forint többletbevételt vár. A MIAK szerint ez a szám akkor hiteles, ha megmutatja az átfedést a globális minimumadóval. Az Európai Unió egy 2022-es irányelve alapján a legalább 750 millió eurós konszolidált árbevételű vállalatcsoportoknak a működési országukban legalább 15 százalékos effektív adót kell fizetniük. Magyarország ezt 2024 óta belföldi kiegészítő adóval szedi be. Ahol egy érintett csoport már most fizet kiegészítő adót, ott a magasabb társasági adó részben csak ezt a kiegészítést váltja ki. A bruttó többletbevétel így nagyobb lehet, mint a nettó. A MIAK azt javasolja, hogy a törvényjavaslat indoklása mutassa ki: hány cég érintett, közülük hány tartozik a minimumadó hatálya alá, és mekkora a többletbevétel a kiváltott kiegészítő adó levonása után. A bejelentés szerint a fejlesztési adókedvezményt „célzottá teszik". Itt a MIAK azt kéri, hogy a jogosultság feltételei 2026 végéig rendeletben, mérhető kritériumokkal jelenjenek meg, és a megítélt kedvezmények cégenként nyilvánosak legyenek. Kornai keretében (lásd 6.4.3) ez a különbség a kemény és a puha adózás között: a kedvezmény ne egyedi alku eredménye legyen. A javaslat a G3 adóreformot és a G20 hatásvizsgálati rendszert alkalmazza. A MIAK július 20-án már általános adó-hatásvizsgálatot kért minden adóváltozáshoz. Itt egy konkrét, eddig nem tárgyalt kölcsönhatásról van szó.

A három javaslatot egy közös elv köti össze: a hétfőn bemutatott számok mögött legyen olyan szerkezet, amely a tévedést is kezeli. A megtakarítás legyen előirányzatba írva, a növekedési feltevés tévedésére legyen előre rögzített reakció, és az adóbevétel a valóban beszedhető összeget mutassa. Drucker a döntés, az IMF az előrejelzés, Kornai az adózás oldaláról mondja ugyanazt: ami nincs előre lekötve és mérhetővé téve, az utólag alkuvá válik.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Gazdaság A fejezetekbe írt megtakarítás és az eltérési küszöb csökkentheti a kockázati felárat (spread), vagyis azt a többletet, amelyet a befektetők a magyar állampapírért kérnek. Ha a fejezeti vágás túl mély, a minisztériumok a beruházásokat halasztják, és ez a növekedést fékezi.
Társadalom Látható lesz, hogy a jóléti többletkiadások fedezete tartós megtakarításból vagy egyszeri tételből jön. Az eltérési küszöb rossz évben gyors kiigazítást kényszeríthet, amely a szociális kiadásokat is érintheti.
Közigazgatás Az intézkedésenkénti nyilvántartás a minisztériumi gazdálkodást átláthatóvá teszi. Jelentős adminisztratív teher; a tárcák a könnyen kimutatható, de kis értékű tételeket részesíthetik előnyben.
Vállalati szektor A minimumadó-átfedés kimutatása reális bevételi várakozást ad, a nyilvános kedvezményi feltételek csökkentik az egyedi alkut. A kedvezmények cégenkénti nyilvánossága az üzleti titok védelme körül vitát válthat ki; a túl merev kritériumok elriaszthatnak egyes beruházásokat.

A fő mérlegelési kérdés a 3.2 javaslatnál van. Az évközi eltérési küszöb erősíti a hitelességet, de ciklust felerősítővé is teheti a költségvetést, vagyis visszaesés idején is megszorítást írhat elő. A MIAK ezért nem automatikus vágást javasol, hanem 60 napon belüli ellentételező javaslatot. Ez a javaslat tartalmazhat bevételi lépést, ütemezést vagy a G15 anticiklikus fiskális stabilizátor (visszaeséskor állami költekezés, fellendüléskor tartalékolás) szerinti indokolt eltérést is, ha a Költségvetési Tanács véleménye ezt alátámasztja. A 3.1 javaslat akkor válik kockázatossá, ha a fejezeti vágások a közszolgáltatások minőségét rontják. Ezért a nyilvántartásban külön kell jelölni a szolgáltatást érintő tételeket. A 3.3 javaslat kockázata alacsony: számítást és szabályt kér, nem új adót.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • Fejezeti lekötöttség: a benyújtott törvényjavaslatban a 2200 milliárdos megtakarítás legalább 90 százaléka fejezeti előirányzat-csökkentésként szerepel-e. Érdemes követni a benyújtás napján, várhatóan október végén.
  • Félévi teljesülés: 2027. július 31-ig közzétett adat szerint a fejezeti megtakarítás legalább 50 százaléka megvalósult-e, és ebből mennyi a tartós tétel.
  • Érzékenységi tábla: a törvényjavaslat mellékletében szerepel-e a hiány változása a növekedés, az infláció és a hozamok 1 százalékpontos eltérése esetén.
  • Nettó adóbevétel: a törvényjavaslat indoklása kimutatja-e a társaságiadó-emelés bruttó és a kiegészítő adó kiváltásával csökkentett nettó bevételi hatását, az érintett cégek számával együtt.

5.2 Összegzés

A Portfolio és a HVG által megkérdezett elemzők szerint a 4,9 százalékos cél a piacok számára meggyőző, a MIAK ezért nem a szám szintjét vitatja. A MIAK azt kéri a Kormánytól, hogy a hónap végén benyújtandó törvényjavaslatban a 2200 milliárdos megtakarítás minisztériumonként legyen előirányzatba írva, a 300 milliárdos tartalék pedig csak a félévi teljesülés után legyen elkölthető. A javaslathoz kerüljön érzékenységi melléklet és évközi eltérési küszöb, a vállalati adóemelésnél pedig a minimumadóval csökkentett nettó bevétel. Két MIAK-alapérték érintett. Az elszámoltathatóság azért, mert egy összegben bejelentett megtakarítást utólag nem lehet számon kérni, egy előirányzatba írtat igen. Az adatvezéreltség pedig azért, mert a 2026-os, 4,1 százalékos feltevés kudarca megmutatta, hogy egy költségvetés hitelessége azon is múlik, mennyire számol a saját tévedésével.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A Telex elemzői hangokra épített. Címe szerint a költségvetés „kiadásokban rendszerváltónak, bevételekben óvatos reformernek" tűnik. A lap kiemelte, hogy sok fontos részlet a törvényjavaslat megjelenéséig nem látható. A 444.hu két irányból közelített. Egyrészt tényszerűen tudósított a 2026-os módosítás elfogadásáról. Másrészt véleménycikkben a „haveri kapitalizmussal" való szakítást és egy új társadalmi alkut állított középpontba, amelyben a vagyonosok és az állami pénzekből élő körök kapnak kevesebbet. A HVG előfizetői elemzése „kreatív megszorításokról" írt, gazdasági rovata pedig az MTI-nek nyilatkozó elemzők óvatos optimizmusát és kockázati figyelmeztetéseit gyűjtötte össze. A Népszava témába vágó cikke nem szerepelt a feldolgozott anyagban.

Közéleti sáv. A 24.hu a 2026-os módosítás számaira koncentrált. Az Index két műfajban jelent meg: egy tömör, „12 percben" összefoglaló cikkel és egy elemzői interjúval. Az utóbbi a 2200 milliárdos megtakarítást nevezte a költségvetés legnagyobb kockázatának, és a kiskereskedelmi különadó középső sávjának emelését a hazai tulajdonú üzletek szempontjából is bemutatta. Az ATV Bod Péter Ákos volt jegybankelnök értékelését hozta. Ő a hiánycélt megnyugtatónak tartotta, de hiányolta a rezsitarifák átgondolását. A vállalati adóemelést „bátortalannak" nevezte, a jóléti kedvezmények jövedelemhatárát viszont üdvözölte.

Gazdasági sáv. A Portfolio a legrészletesebb tételes összesítést adta. Elemzése a „költségvetési trilemma" megoldásaként írta le a csomagot. Kiemelte, hogy a 2,6 pontos egyenlegjavulás uniós szinten a legnagyobb lenne, de 1,4 pontja intézkedés nélkül is bekövetkezne. Külön cikkben ismertette Török Gábor politológus értékelését, aki baloldali, újraelosztó elemeket lát a költségvetésben, és megnevezte a veszteseket is, például a 40 év feletti kétgyermekes anyákat.

Kormánykritikus konzervatív sáv. A Magyar Nemzet „a be nem tartott ígéretek költségvetése" keretben írt. Az emelkedő államadósságot, a második félévre tervezett nagy hiányt és a kis- és középvállalkozások hiteltámogatásának néhány milliárdos csökkentését emelte ki, Szalai Piroska képviselő és Palóc André fideszes gazdaságpolitikus érveire építve. A Mandiner anyaga nem volt a feldolgozott körben.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
2027-es hiánycél a GDP 4,9%-a Magyar Péter, Országgyűlés, 2026. október 19.
2027-es növekedési és inflációs feltevés 2,4%, illetve 3% Telex, 2026. október 20. (Kossuth rádió)
Hiánycél 2030-ra 2,8% Telex, 2026. október 20.
Hiánynövelő döntések kb. 2100 milliárd Ft Portfolio, 2026. október 19–20.; MBH (HVG/MTI)
Hiányjavító csomag több mint 3000 milliárd Ft, ebből több mint kétharmad kiadási oldal Portfolio, 2026. október 20.
Kiadási megtakarítás 700 milliárd Ft (idei, fenntartva) + 1500 milliárd Ft (új) = 2200 milliárd Ft Portfolio, 2026. október 20.; Index, 2026. október 20.
Nettó egyenlegjavítás kb. 1000 milliárd Ft Portfolio, 2026. október 19–20. (gyors számítás)
Egyenlegjavulás 2026→2027 2,6 pp, ebből 1,4 pp intézkedés nélkül is Portfolio, 2026. október 20.
Változatlan politika melletti 2027-es hiány kb. 6,1% Pénzügyminisztérium, júliusi költségvetési leltár (idézi: Telex)
SZJA-csökkentés 2,5 millió érintett; 250 milliárd Ft bevételkiesés Portfolio, 2026. október 19.
Társasági adó 180 milliárd Ft feletti árbevételnél tényleges teher kb. 9% alatt → kb. 11% Portfolio, 2026. október 19.
Társasági adó + innovációs járulék (0,3% → 0,5%) +260 milliárd Ft Portfolio; Index, 2026. október 20.
Vagyonadó kb. 15 ezer érintett vagyon, 200 milliárd Ft/év Portfolio, 2026. október 20.
Biztonsági tartalék 300 milliárd Ft Index, 2026. október 20.
2026-os módosítás hiány 3,7% → 7,5% (4218 → 7110 milliárd Ft); növekedés 4,1% → 2% Telex; 24.hu, 2026. október 19.
2026-os módosítás szavazása 134 igen, 48 nem, 1 tartózkodás Telex; 24.hu, 2026. október 19.
Államadósság 74,6% (2025 vége) → 77,5% (2026) Telex, 2026. október 19.
Évközi költségvetés-módosítás 2015 óta 8. alkalom Költségvetési Tanács elnöke (444.hu, 2026. október 19.)

Két megjegyzés tartozik a számokhoz. A 2200 és az 1500 milliárdos kiadáscsökkentés nem ellentmondás: az első tartalmazza az idén már elért 700 milliárd fenntartását is, a második csak az új lépéseket. Az ATV összefoglalója a hiány „8,3 százalékról" 4,9 százalékra csökkentéséről írt. A 8,3 százalék azonban a Pénzügyminisztérium szerint az a hiány, amely kormányváltás nélkül alakult volna ki 2026-ban. A tényleges kiinduló érték a módosított törvény 7,5 százaléka. Bod Péter Ákos a nagyvállalati nyereségadó „9-ről 11 százalékra" emeléséről beszélt, a Portfolio szerint viszont a 11 százalék a kedvezményekkel csökkentett tényleges terhelés, az új adókulcs nem hangzott el. A táblázat a Portfolio megfogalmazását követi.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — a megtakarítás előirányzatba írása és a kiadási felülvizsgálat (G21), az érzékenységi melléklet és az eltérési küszöb (G1, G23, G15), a társaságiadó-emelés nettó bevétele és a kedvezményi feltételek (G3, G20);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok) — a megtakarítás kétharmada az állam saját működéséből jönne; az intézkedésenkénti nyilvántartás a minisztériumi hatékonyságmérés gyakorlati formája (KI8);
  • Szociálpolitika (programpontok) — a családi pótlék duplázása, a minimálnyugdíj emelése és a többi jóléti tétel tartós kiadás, ezért fedezetének tartós megtakarításból kell jönnie; a célzottság elve (SZ1) a szolgáltatást érintő vágások jelölésénél is érvényes;
  • Foglalkoztatáspolitika (háttéranyag) — a magas adóék, vagyis a munkáltató teljes bérköltségéből az adókra és járulékokra jutó rész, az alacsony bérű ágazatokban a be nem jelentett munka felé terel; az alsó jövedelmi sáv SZJA-csökkentése ezen enyhíthet, de hatását a foglalkoztatási adatokon érdemes mérni.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Peter F. Drucker: The Effective Executive

Drucker a hatékony döntéshozatalról szóló fejezetben a döntési folyamat ötödik, utolsó elemeként a visszacsatolást nevezi meg. Szerinte a döntésbe eleve bele kell építeni azt a mechanizmust, amely a mögötte álló várakozásokat folyamatosan a tényleges eseményekhez méri. Indoklása egyszerű: a döntéseket emberek hozzák, akik tévedhetnek, és még a legjobb döntés is elavul egyszer. A visszacsatoláshoz szervezett információ, jelentések és számok kellenek. Drucker hozzáteszi, hogy ez önmagában kevés: a döntéshozónak ki kell mennie a terepre, mert a valóságtól elszakadt elvont adatok félrevezetnek. A feltevések ugyanis előbb-utóbb elavulnak. Ezt a kormányzati politikára is érvényesnek tartja. A 2027-es költségvetésre fordítva: a 2200 milliárdos megtakarítás jelenleg egyetlen várakozás. Visszacsatolás csak akkor építhető rá, ha tételekre bomlik, és mindegyik tételnél rögzített a kiinduló összeg és a várt eredmény. A 3.1 javaslat szerinti fejezeti lekötés és félévi ellenőrzés ezt a druckeri szerkezetet adja meg.

📖 Forrás: Peter F. Drucker: The Effective Executive

6.4.2 Nemzetközi Valutaalap: World Economic Outlook 2023

Az IMF 2023 őszi jelentésének 1.1. keretes írása azt vizsgálja, miért csökkentek 2008 óta a középtávú növekedési előrejelzések. Kérdés, hogy az előrejelzők nem lettek-e túl borúlátók. A szerzők az előrejelzési hibák torzítását elemezve nemmel felelnek:

„A globális pénzügyi válság után az előrejelzések – ha egyáltalán – inkább felfelé torzítottak: a középtávon megvalósult növekedés elmaradt az előrejelzettől." (saját fordítás)

A jelentés szerint a lefelé módosuló előrejelzések részben éppen ennek a derűlátásnak a korrekcióját jelentik. A magyar költségvetési tervezés ugyanezt a mintát mutatja. A 2026-os törvény 4,1 százalékos növekedéssel számolt, a független elemzők 1–2 százalékot vártak, a módosított törvény 2 százalékkal számol. A 2027-es 2,4 százalékos feltevés óvatosabb, de az IMF tapasztalata szerint a tévedés iránya inkább lefelé mutat. A 3.2 javaslat szerinti érzékenységi melléklet és eltérési küszöb nem a feltevést vitatja, hanem előre rögzíti, mi történjen, ha a feltevés nem teljesül.

📖 Forrás: IMF: World Economic Outlook — Navigating Global Divergences (2023)

6.4.3 Kornai János: A hiány

Kornai A hiány című művében a vállalat költségvetési korlátjának keménységét több feltételen keresztül írja le. Az egyik az adózás. Kemény adózásról akkor beszél, ha az adószabályok kialakítására a vállalat nem tud befolyást gyakorolni, az adó objektív, mérhető kritériumokhoz kötődik, a vállalat nem részesülhet egyéni kivételezésben, és az adót határidőre, feltétel nélkül behajtják. Puha az adózás, ha a vállalat befolyásolja az adószabályokat, egyéni kivételezéssel kedvezményt vagy halasztást kaphat, és a kivetett adót nem hajtják be következetesen. Kornai hangsúlyozza, hogy a keménység nem a kulcsok magasságán múlik, hanem a szabályok személytelenségén. Bár a művet a szocialista gazdaságról írta, maga is jelzi, hogy a tökéletes keménység a piacgazdaságokban sem érvényesül teljesen. A 2027-es bejelentés a nagyvállalati fejlesztési adókedvezmény „célzottá tételéről" szól. A célzás kétféle lehet: nyilvános, mérhető feltételekhez kötött jogosultság, vagy egyedi tárgyalás. Kornai keretében az első kemény, a második puha adózás. A 3.3 javaslat ezért a kedvezményi kritériumok rendeleti rögzítését és a megítélt kedvezmények cégenkénti nyilvánosságát kéri.

📖 Forrás: Kornai János: A hiány

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Egyenlegjavítás uniós összevetésben. A Portfolio nemzetközi gyűjtése szerint 2027-ben Magyarország mutatná fel GDP-arányosan a legnagyobb költségvetési egyenlegjavulást az Európai Unióban, és az OECD-tagok közül is csak Dél-Korea előzné meg. A miniszterelnök beszéde végén Franciaország és Románia példájára hivatkozott, ahol a tartós túlköltekezés politikai és piaci feszültséghez vezetett. A nemzetközi összevetés azt is mutatja, hogy a nagy egyenlegjavítás ritka, és végrehajtása a legnehezebb rész. Ezért fontos a 3.1 javaslat szerinti fejezeti lekötés.

Független makrogazdasági előrejelzés. Több európai országban a költségvetés makrogazdasági feltevéseit a kormánytól független intézmény készíti vagy hagyja jóvá. Hollandiában ezt a Központi Tervhivatal (CPB) végzi, az Egyesült Királyságban 2010 óta a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR). A magyar Költségvetési Tanács véleményez, de nem készít hivatalos alap-előrejelzést. A 3.2 javaslat szerinti eltérési küszöb a meglévő intézményi keretben is működik, a Tanács nyilvános véleményére építve.

Globális minimumadó. Az OECD keretében kidolgozott és az Európai Unióban irányelvvel bevezetett 15 százalékos minimumadó a nagy nemzetközi vállalatcsoportokra vonatkozik. A szabály lényege, hogy ha egy csoport effektív adóterhe egy országban 15 százalék alatt marad, a különbséget kiegészítő adóként be kell fizetni. Ezt elsősorban a működés helye szerinti ország szedheti be. Az alacsony társaságiadó-kulcsú országokban ezért a kulcs emelése a nagy csoportoknál részben csak a kiegészítő adót váltja ki. A tényleges többletbevétel a hatály alá nem tartozó cégeknél keletkezik. Ezt a 3.3 javaslat szerinti kimutatás teszi láthatóvá.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G1 — Adatvezérelt költségvetés
  • G3 — Adórendszer egyszerűsítése és progresszív reform
  • G15 — Anticiklikus fiskális stabilizátor
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)
  • G21 — Állami kiadások szisztematikus felülvizsgálata
  • G23 — Államadósság-fenntarthatósági keretrendszer

Közigazgatás és e-kormányzat

  • KI8 — Drucker-elvű hatékonyságmérés a közigazgatásban

Szociálpolitika

  • SZ1 — Célzott támogatások

Javasolt új programpont: Évközi költségvetési eltérési küszöb — ha a negyedéves előrejelzés szerint a hiány a GDP 0,3 százalékánál jobban meghaladja a célt, a Kormány 60 napon belül ellentételező javaslatot nyújt be, a Költségvetési Tanács nyilvános véleményével — a Gazdaság területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 20. — 1. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Peter F. Drucker: The Effective Executive
  • 📖 IMF: World Economic Outlook — Navigating Global Divergences (2023)
  • 📖 Kornai János: A hiány

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G1, G3, G15, G20, G21, G23)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (programpontok; programpont ID: KI8)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ1)
  • MIAK szakpolitikai terület: Foglalkoztatáspolitika (háttéranyag)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 20. — 1. téma, pontszám: 95/100

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 20.
  • Generálás dátuma: 2026. október 20., 08:45 CEST
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~230000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink