I. rész — Helyzetkép

A Kormány nevében Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter 2026. október 24-én benyújtotta az Országgyűlésnek a sport területén működő szervezetekben való részvétel összeférhetetlenségi szabályairól szóló törvényjavaslatot (Telex, HVG). A javaslat a miniszterekre, államtitkárokra és más politikai felsővezetőkre, az országgyűlési és európai parlamenti képviselőkre, a pártelnökökre, a megyei közgyűlési elnökökre, valamint a többségi állami tulajdonú cégek vezetőire vonatkozik. Ők tisztségük idején és annak megszűnése után négy évig nem lehetnek sportegyesület, sportszövetség vagy sportvállalkozás elnökei, alelnökei, elnökségi tagjai vagy vezető állású munkavállalói (HVG, 24.hu). Ez a személyi összeférhetetlenség csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyeknek az előző évben legalább 500 igazolt sportolójuk volt. A javaslat emellett objektív integritási kizárást is bevezet: négy évig nem lehet sportvezető az, akinek vezetése idején a szervezetnél szabálytalanságot állapítottak meg az állami sportcélú támogatás felhasználásában, függetlenül attól, hogy ő maga felelős volt-e érte (HVG). A törvény a kihirdetését követő 45. napon lépne hatályba (24.hu). Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár szerint az általános vita november elején, a zárószavazás november végén lehet.

A háttér a sportfinanszírozás átalakítása. A tao, vagyis a társasági adó egy részének sportcélú felajánlását lehetővé tevő kedvezmény január 1-jével megszűnik (24.hu). Az államtitkárság a hat látványcsapatsportág 2022 és 2026 közötti elszámolásait vizsgálta: ebben az időszakban mintegy 500,8 milliárd forint jutott közel 2500 sportszervezethez, és több mint 500 esetben a visszakövetelt összeget nem fizették vissza (Telex). Magyar Péter miniszterelnök szeptember 18-án azzal jelentette be a szabályt, hogy a sportot „politikai befolyási övezetté változtatták" (444.hu, Index). A MIAK júliusban a sportfinanszírozás átlátható elszámolását (Sportfinanszírozás-átalakítás), valamint a politikai tisztség utáni várakozási időt kérte (a forgóajtó-jelenség és a hiányzó várakozási idő), októberben pedig a tao helyébe lépő 150 milliárd forint nyilvános elosztási szabályát.

A javaslat egy fontos ponton gyenge. A HVG ismertetése szerint a kizárás csak a hatálybalépés utáni új választásokra és kinevezésekre vonatkozik, a hivatalban lévő vezető tisztsége emiatt nem szűnik meg. A Ferencváros október 27-én, a hatálybalépés előtt tartja tisztújító közgyűlését, ahol a klubot 2011 óta vezető Kubatov Gábor újra jelölt (24.hu). A MIAK olvasata szerint az elv helyes, de a szabály ma éppen azokat kíméli, akikre megalkották: a jól időzített újraválasztás évekkel kitolhatja a hatását.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás ad keretet a javaslat értékeléséhez. Susan Rose-Ackerman, a Yale Egyetem professzora, a korrupció közgazdasági elemzésének egyik vezető kutatója Corruption and Government című könyvében amellett érvel, hogy az összeférhetetlenség kenőpénz nélkül is veszélyes. Ha a politikusnak érdeke fűződik egy állami pénzből részesülő szervezethez, a kedvezményezés kockázata ugyanaz, mint vesztegetésnél. Montesquieu, a 18. századi francia jogfilozófus, a hatalmi ágak elválasztásának klasszikusa A törvények szelleméről című művében azt írja, hogy a hatalommal felruházott ember hajlamos visszaélni vele. Ezért a hatalmat hatalommal kell korlátozni. Magyarország Alaptörvénye pedig egyszerre védi az egyesülési jogot, és rögzíti, hogy egy alapjog csak a feltétlenül szükséges mértékben, a céllal arányosan korlátozható. Ez a mérce a kizárási szabályok szélességét és a hivatalban lévők átmeneti helyzetét egyaránt meghatározza. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol. Az első a hatálybalépés előtti újraválasztás kiskapuját zárja be, a második a szabály hatókörét a közpénz nagyságához igazítja, a harmadik a végrehajtást teszi nyilvánossá.

3.1 A tisztújítási kiskapu bezárása: egységes határidő a hivatalban lévő vezetőknek (módosító javaslattal a részletes vitában, a zárószavazás előtt)

A sajtóban ismertetett szöveg szerint a hivatalban lévő sportvezető tisztsége pusztán az új kizáró ok miatt nem szűnik meg (HVG). A javaslat indoklása ugyanakkor arról szól, hogy „megfelelő időt" biztosít az összeférhetetlenség megszüntetésére. A két állítás között feszültség van, és a gyakorlati következmény már látható: a Ferencváros október 27-i tisztújító közgyűlésén a klub jelenlegi elnöke újra jelölt, mert a törvény novembernél előbb nem léphet hatályba (24.hu). Rose-Ackerman elemzése szerint (lásd 6.4.1) a kedvezményezés kockázata nem a választás napján, hanem a tisztség teljes ideje alatt áll fenn. Egy friss, többéves mandátum ezért ugyanazt a kockázatot tartja fenn, amelyet a törvény meg akar szüntetni. A MIAK azt javasolja, hogy az Országgyűlés a részletes vitában módosító javaslattal egyértelműen rögzítse: a hatálybalépéskor összeférhetetlen helyzetben lévő vezető tisztsége egy egységes, ésszerű türelmi idő (például a hatálybalépést követő hat hónap) végén megszűnik, kivéve, ha addig a politikai tisztségről mond le. Ez az idő elég a szervezetnek az utód megválasztására. A javaslat benyújtása, vagyis 2026. október 24. után megtartott újraválasztás ne adjon mentességet. Az Alaptörvény arányossági mércéje (lásd 6.4.3) ezt a megoldást támogatja: a türelmi idő kíméletesebb az azonnali megszüntetésnél, de a cél elérését nem halasztja évekre. A javaslat a G6 szabályozási elfogás elleni programpont alkalmazása, vagyis annak biztosítása, hogy a szabályozott szervezetek ne kerülhessenek a döntéshozók érdekkörébe.

3.2 A küszöb kiegészítése közpénz-alapú feltétellel, nyilvános hatásvizsgálattal (az általános vita előtt, 2026. november első napjaiig)

A személyi összeférhetetlenség csak az 500-nál több igazolt sportolóval rendelkező szervezetekre vonatkozik. A létszám jó közelítés a szervezet súlyára, de nem a közpénz nagyságára. Egy kevés sportolót igazoló, de nagy állami vagy önkormányzati támogatást kapó szervezet, például egy kiemelt akadémia vagy egy sportvállalkozás, kívül eshet a szabályon. A sajtóban ismertetett felsorolásban a települési polgármesterek sem szerepelnek, pedig a helyi klubok fontos támogatója gyakran az önkormányzat. A MIAK két lépést javasol. Az első: a személyi összeférhetetlenség terjedjen ki minden olyan sportszervezetre is, amely az előző évben legalább 100 millió forint állami vagy önkormányzati támogatást kapott, létszámtól függetlenül. A második: a Kormány az általános vita előtt tegye közzé a javaslat hatásvizsgálatát. Ebből derüljön ki, hány szervezet éri el az 500 fős küszöböt, hány esne be a pénzügyi feltétellel, hány jelenlegi vezetőt érint a tilalom, és hány szervezetnél kellene tisztújítást tartani. A hatásvizsgálat térjen ki arra is, indokolt-e a polgármesterek bevonása azoknál a szervezeteknél, amelyeket az általuk vezetett önkormányzat támogat. Az egyesülési jog korlátozása csak akkor arányos, ha a jogalkotó tudja, kiket érint, és miért éppen ott húzza meg a határt (lásd 6.4.3). A javaslat az I3 jogszabály-hatásvizsgálati programpont alkalmazása.

3.3 Nyilvános nyilatkozat-nyilvántartás és a kizárások listája (a hatálybalépéstől, a végrehajtási szabályokkal)

A javaslat szerint a jelölteknek a tisztség betöltése előtt, a hivatalban lévőknek pedig a hatálybalépéskor nyilatkozniuk kell arról, fennáll-e esetükben összeférhetetlenség vagy kizáró ok (HVG). Ha ezek a nyilatkozatok csak a szervezet irattárában vannak, a szabály betartását senki sem tudja kívülről ellenőrizni. A MIAK azt javasolja, hogy a sportért felelős minisztérium a nyilatkozatokat és a jogerős integritási kizárásokat szervezetenként, név szerint, géppel olvasható formában tegye közzé. Kerüljön bele a kizárás oka, kezdete és vége, valamint az, hogy melyik támogatói döntés alapozta meg. A nyilvántartás összevethető legyen a támogatási adatokkal, hogy látható legyen, mely szervezetek kapnak közpénzt, és ki vezeti őket. Montesquieu tétele (lásd 6.4.2) itt a nyilvánosság oldaláról érvényesül: a sportvezetői hatalmat a közvélemény és a támogató ellenőrző képessége korlátozza. Az objektív, vétkességtől független kizárás jogos eszköz, mert az elnökség közösen felel a pénz felhasználásáért. A végrehajtási szabályok azonban rögzítsék, hogy a kizárás csak jogerős támogatói döntés vagy bírósági felülvizsgálat után kerülhet a nyilvántartásba. A javaslat az A3 vagyonnyilatkozati programpont géppel olvasható, összevethető nyilatkozati logikáját és az A1 közpénz-dashboard elvét terjeszti ki a sportra.

A három javaslatot egy közös elv köti össze: az összeférhetetlenségi szabály hitelességét nem a szigora, hanem a kijátszhatatlansága adja. A szakkönyvi keret szerint a politikai befolyás kockázata a tisztség teljes ideje alatt fennáll, a hatalmat csak más hatalom vagy a nyilvánosság korlátozhatja, a korlátozásnak pedig arányosnak és indokoltnak kell lennie.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Sportszervezetek A vezetőválasztás a szakmai alkalmasság felé tolódik; a támogatás nem a vezető politikai kapcsolatain múlik A türelmi idő alatt vezetői bizonytalanság alakulhat ki; egyes szervezetek strómanokkal tarthatják meg a régi befolyást
Közpénzek A pénzügyi küszöb a nagy támogatású, kis létszámú szervezeteket is bevonja; a nyilvántartás összeveti a támogatást és a vezetést A 100 milliós határ alatt új kiskapu nyílhat, ha a támogatást több szervezetre bontják
Jogbiztonság és alapjogok A hatásvizsgálat és az egységes türelmi idő arányosabbá teszi az egyesülési jog korlátozását A hivatalban lévők megszüntetett tisztsége alkotmányossági vitát válthat ki, ha a türelmi idő túl rövid
Közigazgatás A nyilatkozatok és kizárások nyilvános listája egyszerűvé teszi az ellenőrzést A minisztérium adatkezelési terhe nő; a név szerinti közzétételhez gondos adatvédelmi szabály kell

A legfontosabb mérlegelési kérdés a 3.1 javaslatnál van. A hivatalban lévők tisztségének megszüntetése erősebb beavatkozás a sportszervezetek önállóságába, mint a jövőbeli választások korlátozása. Ezért az Alaptörvény arányossági mércéjének csak indokolt, egységes türelmi idővel felel meg. Ha viszont a szabály csak a jövőre hat, a közpénzből működő szervezetek egy részénél évekig semmi sem változik, és a törvény célja kiüresedik. A MIAK a türelmi időt tartja a kettő közötti egyensúlynak. A 3.2 javaslat kockázata, hogy minden számszerű küszöb mellett lesz, aki éppen alatta marad. Ezt az enyhíti, ha a pénzügyi feltétel a csoporthoz tartozó szervezetek, például az egyesület és az általa alapított cég támogatását együtt számítja. A 3.3 javaslatnál a név szerinti közzététel és a személyiségi jogok közötti egyensúly a kulcs. A MIAK ezért csak a jogerős döntések közzétételét javasolja.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • Hatásvizsgálat: az általános vita előtt nyilvános-e a hatásvizsgálat az érintett szervezetek és vezetők számával, létszám és támogatás szerinti bontásban.
  • Átmeneti szabály: a zárószavazáson elfogadott szöveg tartalmaz-e egységes türelmi időt a hivatalban lévő vezetőkre, és kizárja-e a benyújtás utáni újraválasztás mentességét.
  • Érintett vezetők: a türelmi idő végén hány, az 500 fős vagy a pénzügyi küszöböt elérő sportszervezetet vezet még politikai tisztséget viselő vagy négy éven belül viselt személy (célérték: nulla).
  • Nyilvántartás: a hatálybalépés után hat hónappal elérhető-e a nyilatkozatok és jogerős kizárások géppel olvasható listája.

5.2 Összegzés

A MIAK támogatja a sport-összeférhetetlenségi törvényjavaslat célját, és azt kéri, hogy az Országgyűlés a zárószavazás előtt három ponton erősítse meg. Egységes türelmi idővel zárja be a hatálybalépés előtti újraválasztás kiskapuját, a létszámküszöb mellé vegyen fel közpénz-alapú feltételt, és a Kormány az általános vita előtt tegye közzé a hatásvizsgálatot. A végrehajtásban a nyilatkozatok és a jogerős kizárások legyenek nyilvánosak. Két MIAK-alapérték érintett. Az elszámoltathatóság azért, mert a közpénzből működő szervezet vezetőjének a támogatónak és a nyilvánosságnak kell felelnie, nem a politikai kapcsolatainak. Az átláthatóság pedig azért, mert az összeférhetetlenségi szabály csak akkor véd, ha kívülről is ellenőrizhető, ki vezeti a támogatott szervezeteket.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A Telex a benyújtás tényét és az államtitkár közlését emelte ki, egy külön cikkben pedig az államtitkár lemondásáról szóló híreszteléseket cáfoló bejegyzését és a tao-elszámolások visszakövetelési adatait közölte. A HVG volt a legrészletesebb: tételesen ismertette, kiket és mely tisztségekből zár ki a javaslat, bemutatta az objektív integritási kizárást, és kiemelte, hogy a hivatalban lévők tisztsége pusztán emiatt nem szűnik meg. A 444.hu a személyi oldalra helyezte a hangsúlyt: a címben Kubatov Gábort és Deutsch Tamást nevezte meg mint a javaslat fő érintettjeit.

Közéleti sáv. A 24.hu az államtitkár idézetei mellett a hatálybalépés idejét és a támogatási szabálytalanságon alapuló kizárást emelte ki, egy előfizetői cikkében pedig a tao kivezetését „a rendszerváltó reményeket felváltó káosztól való félelem" keretében tárgyalta (a cikknek csak a bevezetője volt publikusan elérhető). Az Index az MTI-beszámolót követte, és felsorolta, mely ismert politikus-klubelnököket érinti a szabály. Az ATV anyaga a feldolgozott körben a témát nem hozta.

Gazdasági sáv. A Portfolio a feldolgozott anyagban a törvényjavaslattal nem foglalkozott.

Kormánykritikus konzervatív sáv. A Magyar Nemzet feldolgozott anyagában a benyújtásról nem jelent meg önálló cikk; a Mandiner és a Népszava anyagai nem voltak a feldolgozott körben.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Benyújtás 2026. október 24., a Kormány nevében a Miniszterelnökséget vezető miniszter Telex; HVG
Érintett tisztségek miniszter, államtitkár és más politikai felsővezető, kormánybiztos, miniszteri biztos, országgyűlési és EP-képviselő, pártelnök, megyei közgyűlési elnök, többségi állami cég vezetője HVG; 24.hu; Index
Kizárt sportvezetői pozíciók elnök, alelnök, elnökségi tag, vezető tisztségviselő, vezető állású munkavállaló, utánpótlás-alapítvány kuratóriumi tagja HVG; 24.hu
Lehűlési idő a tisztség megszűnése után 4 év HVG; 444.hu
Létszámküszöb az előző évben legalább 500 igazolt sportoló (a személyi összeférhetetlenségnél) HVG
Integritási kizárás 4 év a szabálytalanságot megállapító értesítés kézbesítésétől, létszámtól és vétkességtől függetlenül HVG
Hatálybalépés a kihirdetést követő 45. nap 24.hu
Menetrend általános vita november elején, zárószavazás november végén Kálnoki-Kiss Attila, idézi Telex, HVG
Tao-támogatás a hat látványcsapatsportágban mintegy 500,8 milliárd Ft, közel 2500 szervezet, 2022–2026 Telex, 2026. október 24.
Visszakövetelt tao több mint 21 milliárd Ft, ebből több mint 7 milliárd Ft-ot nem sikerült visszaszerezni; több mint 500 ügy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (NAV) Telex, 2026. október 24.
Az FTC tisztújító közgyűlése 2026. október 27. 24.hu, 2026. október 19.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok) — a nyilatkozatok géppel olvasható nyilvántartása (A3), a sporttámogatások és a vezetők összevethetősége (A1), az intézményi fékek (A6);
  • Igazságszolgáltatás (programpontok) — a törvényjavaslat hatásvizsgálata és az egyesülési jog korlátozásának arányossága (I3);
  • Gazdaság (programpontok) — a szabályozási elfogás és a forgóajtó-tilalom logikája (G6);
  • Közigazgatás és e-kormányzat (háttéranyag) — a sportért felelős minisztérium nyilvántartási és ellenőrzési feladatai.

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government

Rose-Ackerman a választott politikusokról szóló fejezetrészben abból indul ki, hogy a modern demokráciákban már nem az uralkodótól való függés, hanem a közhivatal magánérdekű felhasználása a fő veszély. Érvelése szerint összeférhetetlenség mindig fennáll, ha a politikusnak vagy környezetének érdeke fűződik egy olyan szervezethez, amely az államtól pénzt kap vagy állami döntésekből hasznot húz. Ilyenkor nem kell kenőpénznek vagy kampányadománynak gazdát cserélnie: a kedvezményezés kockázata ugyanaz. A szerző azt is bemutatja, hogy egyes országokban miniszterek elnökölnek állami vállalatok igazgatótanácsaiban, ami gyengíti a szervezetek önállóságát. Arra is figyelmeztet, hogy az új demokráciákban az összeférhetetlenség kezelése ritkán kap elsőbbséget, pedig ellenőrzés nélkül ugyanúgy aláássa a kormányzat legitimitását, mint a nagy adományozók befolyása. A magyar sportra fordítva: a klubot vezető politikus nem feltétlenül tesz semmi jogellenest, a kockázat mégis a pozícióból fakad, ezért a szabálynak a pozíciót kell kezelnie, a teljes hivatali idő alatt (3.1).

📖 Forrás: Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform (1999), a politikai összeférhetetlenségről szóló fejezetrész (parafrázis)

6.4.2 Montesquieu: A törvények szelleméről

Montesquieu a politikai szabadságot a mérsékelt kormányzatokhoz köti, és úgy látja, hogy a szabadság ott van, ahol nincs visszaélés a hatalommal. Ennek feltételét így írja le:

„Az állandó tapasztalat azt mutatja, hogy minden ember, aki hatalommal rendelkezik, hajlamos visszaélni vele, és addig terjeszti ki tekintélyét, ameddig csak lehet. […] Hogy ezt a visszaélést megakadályozzuk, a dolgok természeténél fogva szükséges, hogy a hatalom korlátozza a hatalmat." (saját fordítás)

A gondolat a hatalmi ágak elválasztásának alapja, de a sportvezetésre is érvényes. Ha ugyanaz a személy dönt a közpénz elosztásáról vagy befolyásolja azt, és vezeti a pénzt kapó szervezetet, a két szerepkör nem korlátozza egymást. Az összeférhetetlenségi szabály ezt a szétválasztást hozza létre. A nyilvános nyilatkozat-nyilvántartás (3.3) pedig a külső ellenőrzés eszköze.

📖 Forrás: Montesquieu: A törvények szelleméről (The Spirit of the Laws, 1748), XI. könyv, 4. fejezet

6.4.3 Magyarország Alaptörvénye

Az Alaptörvény VIII. cikk (2) bekezdése szerint „Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csatlakozni." A sportegyesületek és sportszövetségek ezen az egyesülési jogon alapulnak, és vezetőik megválasztása a tagság joga. A kizárási szabályok ezt a jogot korlátozzák. Az I. cikk (3) bekezdése ezért a mérce:

„Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható."

A közpénzek tisztességes felhasználása és a sportszféra politikai befolyástól mentes működése elismerhető cél. Az arányossághoz azonban tudni kell, kiket érint a korlátozás (3.2), és a hivatalban lévők helyzetét kíméletes, de valódi türelmi idővel kell rendezni (3.1).

📖 Forrás: Magyarország Alaptörvénye (hatályos szöveg, 2026. április 17.), I. cikk (3), VIII. cikk (2)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Nemzetközi sportszervezetek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság etikai szabályai a sportszervezetek politikai semlegességét és autonómiáját alapelvként kezelik. A magyar javaslat ezt a nemzeti szinten, törvényi eszközzel érvényesíti.

Várakozási idő más területeken. Több európai ország a kormánytagok és magas rangú tisztviselők számára várakozási időt ír elő, mielőtt olyan szervezetnél vállalhatnak vezető szerepet, amelynek ügyeiben korábban döntöttek. A magyar javaslat négyéves lehűlési ideje ennél szigorúbb, ezért különösen fontos, hogy az átmeneti szabály is egyértelmű legyen.

Az Európai Unió tagállamainak gyakorlata. Rose-Ackerman összegzése szerint (lásd 6.4.1) az uniós tagállamok szinte mindegyike kötelezi a parlamenti képviselőket pénzügyi érdekeltségeik bejelentésére, de jelentős különbség van abban, nyilvánosak-e a bejelentések és van-e szankció. A tanulság a 3.3 javaslathoz: a nyilatkozat csak nyilvánossággal és szankcióval együtt hatásos.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Átláthatóság és korrupcióellenes politika

  • A1 — Közpénz-dashboard
  • A3 — Vagyonnyilatkozatok nyilvánossága
  • A6 — Fékek és ellensúlyok megerősítése

Igazságszolgáltatás

  • I3 — Jogszabály-hatásvizsgálat

Gazdaság

  • G6 — Járadékvadászat és szabályozási elfogás elleni program

Javasolt új programpont: Egységes összeférhetetlenségi standard a közpénzből működő szervezetek vezetésére — létszám- és támogatásalapú küszöb, egységes türelmi idő a hivatalban lévőkre, nyilvános, géppel olvasható nyilatkozat-nyilvántartás — az Átláthatóság és korrupcióellenes politika területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 25. — 4. téma):

Kiegészítő sajtóforrás:

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 Susan Rose-Ackerman: Corruption and Government — Causes, Consequences, and Reform (1999)
  • 📖 Montesquieu: A törvények szelleméről (The Spirit of the Laws, 1748)
  • 📖 Magyarország Alaptörvénye (hatályos szöveg, 2026. április 17.)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Átláthatóság és korrupcióellenes politika (programpontok; programpont ID: A1, A3, A6)
  • MIAK szakpolitikai terület: Igazságszolgáltatás (programpontok; programpont ID: I3)
  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G6)
  • MIAK szakpolitikai terület: Közigazgatás és e-kormányzat (háttéranyag)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 25. — 4. téma, pontszám: 71/100

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 25.
  • Generálás dátuma: 2026. október 25., 11:30 CET
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~155000 (becslés; lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink