I. rész — Helyzetkép

Kedden, október 27-én este a Kormány benyújtotta az Országgyűlésnek az első átfogó adópolitikai csomagját. A Portfolio és a HVG beszámolója szerint a parlament honlapján több törvényjavaslat jelent meg egyszerre. A vagyonadóról szóló javaslat a Portfolio tételes összevetése szerint 16 lényegesebb ponton tér el az október 6-án társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezettől. Az Egyes adózási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló, 110 oldalas salátatörvény bevezeti az exit taxot, vagyis a kiköltözési adót. Ez a magyar adóügyi illetőségüket megszüntető, jelentős vagyonú magánszemélyek még nem realizált árfolyamnyereségét terhelné 15 százalékkal. Külön javaslat szól a bankok és biztosítók különadóiról és a pénzügyi tranzakciós illetékről. Egy másik a személyi jövedelemadó (SZJA) kedvezményeit alakítja át: az adóalapot csökkentő kedvezményekből összegszerű, a fizetendő adót csökkentő kedvezmények lesznek, és bevezetik az adójóváírást. Az árrésstop (az alapélelmiszerek és drogériai termékek kiskereskedelmi árrésének állami korlátozása) kivezetéséről szóló javaslatot a Kormány nevében Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes terjesztette elő. A törvényekről az Országgyűlés dönt, a Kormány előterjesztőként benyújtotta őket.

A MIAK a vagyonadóról szeptember 27-én sávonkénti bevételi és elkerülési becslést, október 7-én a benyújtás napjára nyilvános egyeztetési elszámolást és kitöltött hatásvizsgálati lapot kért. A benyújtott szöveg több szakmai kifogásra válaszol. Levonhatók a külföldi ingatlantartó cégek ingatlanhoz kapcsolódó tartozásai, a legfeljebb 100 millió forint saját tőkéjű cégeknél egyszerűbb értékelés választható, és erősebb védelmet kap, aki valós adatokkal használja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ingatlanértékelési modelljét. A cégértékelés vitatott, egységes 15 százalékos tőkésítési rátája viszont maradt. A változásjegyzéket a feldolgozott tudósításokban a sajtó maga állította össze. Arról, hogy a minisztérium közzétette-e az egyeztetési összefoglalót és a frissített hatásvizsgálatot, a tudósításokból semmi nem derül ki. Az árrésstop kivezetésének ütemezéséről a MIAK szeptember 23-án és szeptember 28-án, a társasági adóról és a hiánycélról október 20-án írt, ezekre ez az elemzés nem tér ki újra.

A csomag új elemei mögött ugyanaz a kérdés áll: ki fizeti meg, és ki nyer rajta. A Portfolio szerint a Kormány 264 milliárd forint lakossági adócsökkentés mellett 929 milliárd forint többletbevételt vár, a nettó egyenlegjavulás 665 milliárd forint. A MIAK olvasata szerint az irány, vagyis a nagy vagyonok és a pénzügyi szektor erősebb bevonása mellett a munkajövedelmek terhének csökkentése, összhangban van a G8 programponttal. Az eloszlási hatást azonban a benyújtott anyagok nem mutatják meg háztartástípusonként. Az exit tax pedig olyan uniós jogi terepre lép, ahol a részletszabályokon múlik, hogy a bíróság előtt megáll-e.

II. rész — Szakkönyvi megalapozás

Három forrás ad keretet a csomag értékeléséhez. John Stuart Mill (19. századi angol filozófus és közgazdász, a klasszikus liberalizmus egyik alapító gondolkodója) adózási elvei szerint az egyenlő áldozat követelményét az teljesíti a legméltányosabban, ha a létfenntartáshoz szükséges jövedelemrészt adómentesen hagyják. Mill emellett különbséget tesz a munkával megszerzett és az ölbe hullott nagy vagyonok között, és utóbbiak adóztatását tartja indokoltnak. Az adójóváírás pontosan az első elvet követi, az exit tax pedig a felhalmozott, még nem realizált vagyongyarapodást érinti. Thomas Piketty (francia közgazdász, a vagyoni egyenlőtlenségek hosszú távú adatainak vezető kutatója) szerint a vagyon adóztatásának gyakorlati korlátja, hogy jelentős pénzügyi vagyon húzódik meg adóparadicsomokban. Az első lépésnek a banki adatok automatikus, nemzetközi cseréjét tartja. A Világbank 2015-ös Fejlesztési Világjelentése a viselkedés-gazdaságtan felől mutatja ki, hogy az adófizetési hajlandóságot kevésbé magyarázza a büntetéstől való félelem, mint az, hogy az emberek igazságosnak látják-e a rendszert. A részletes szakkönyvi tárgyalás — szerzőnként, idézetekkel — a 6.4 Szakkönyvi részletezés szakaszban található.

III. rész — A MIAK konkrét javaslata

A MIAK három mérhető intézkedést javasol, mindegyiket a parlamenti tárgyalás egy-egy szakaszához kötve. Az első az SZJA-csomag eloszlási hatását teszi láthatóvá, a második az exit tax uniós jogi és kettős adóztatási kockázatait csökkenti, a harmadik a pénzügyi különadókat és az egész csomagot utólagos, nyilvános mérlegre teszi.

3.1 Jövedelmi tized és gyermekszám szerinti eloszlási tábla az SZJA-csomaghoz (az általános vita megkezdése előtt)

A HVG ismertetése szerint az adójóváírás a minimálbérig a minimálbér 6 százaléka. A 2026-os, bruttó 322 800 forintos minimálbérrel ez havi 19 368 forint, így a minimálbéres tényleges adókulcsa 9 százalék lesz. A minimálbér feletti béreknél a jóváírás a többlet 6 százalékával csökken, és a minimálbér kétszeresénél elfogy. A javaslat szerint elsőként a jóváírást kell érvényesíteni, utána az anyák kedvezményeit, végül a családi kedvezményt. Utóbbi a megmaradó részben a járulékból is levonható. A HVG következtetése szerint aki valamely kedvezmény miatt eddig sem fizetett SZJA-t, az a jóváírásból gyakorlatilag nem részesül. A háromgyerekes, valamint a 40 év alatti kétgyerekes anyák teljes mentessége havi 150 ezer forintos kedvezményre változik, ez havi egymillió forintos bér adójának felel meg. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium az általános vita előtt tegyen közzé mikroszimulációs táblát. A tábla jövedelmi tizedenként (decilisenként) és gyermekszám szerint (0, 1, 2, 3 vagy több) mutassa meg a 2026-os szabályokhoz mért havi nettó változást. Szerepeljen benne együtt a jóváírás, a kedvezmények átalakítása, az anyai kedvezmények felső határa és a családi pótlék megduplázása. Külön sor mutassa, hány adózó nem kap tényleges jóváírást, mert adója már nulla. Ha a tábla szerint az alsó tizedekben élő, gyermekes családok nem nyernek, a részletes vitában érdemes beárazni azt a módosítást, hogy a fel nem használt jóváírás is levonható legyen a járulékból. A DM2 és a G7 programpont éppen ezt kéri. A Mill-féle keretben (lásd 6.4.1) a jóváírás a létminimum adómentességének modern formája, de csak annak segít, akinek van adója.

3.2 Exit tax: rögzített halasztási idő, értékcsökkenési korrekció és kettős adóztatás elleni szabály (módosító javaslattal a részletes vitában; első NAV-statisztika 2028. március 31-ig)

A Portfolio ismertetése szerint az exit tax azt érinti, aki az előző tíz adóévből legalább ötben magyar illetőségű volt. További feltétel, hogy érintett eszközei együttesen meghaladják az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, legalább 250 millió forint értékű részesedése legyen. Az adó alapja az illetőség megszűnése előtti napi piaci érték, az eszközönkénti veszteség nem vonható le a nyereségből. Uniós vagy az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) tartozó államba költözéskor automatikus, kamatmentes halasztás jár, a Portfolio összefoglalója szerint jellemzően a realizálásig. Kövesdy Attila adóügyi államtitkár a lapnak viszont 10 éves halasztásról beszélt. A MIAK négy módosítást javasol. Első: a törvény egyértelműen rögzítse a halasztás idejét és azt, mi történik a lejáratkor. Második: ha az eszközt később a kiköltözéskori értéknél olcsóbban adják el, az adót a ténylegesen elért nyereségre kelljen csökkenteni, ha a fogadó állam nem veszi figyelembe az értékcsökkenést. Ezt az uniós bírósági gyakorlat is megköveteli (lásd 6.5). Harmadik: a NAV jelentsen meg útmutatót arról, hogyan kerülhető el a kettős adóztatás, ha a fogadó állam a teljes nyereséget adóztatná. Kerüljön a törvénybe visszatérési szabály is: aki adott időn belül visszaköltözik, és eszközeit nem adta el, annál a halasztott adó szűnjön meg. Negyedik: a „megfelelő adóügyi együttműködést biztosító" államok köre nyilvános listán jelenjen meg, a NAV pedig évente közölje a bejelentések számát, a halasztott és a beszedett összeget. A Piketty-féle keretben (lásd 6.4.2) az exit tax csak automatikus adatcserével működik (G8, G3).

3.3 Pénzügyi különadók: többéves pálya, az állampapír-kedvezmények adókiadása és a csomag utólagos felülvizsgálata (a zárószavazásig; felülvizsgálat 2028. június 30-ig)

A Portfolio szerint a banki extraprofitadó 2027-ben lényegében mechanikusan követi a 2026-os szabályt. A kulcs 20 milliárd forintos adóalapig 10, felette 30 százalék, az adóalap a 2025-ös eredményből indul. A hosszú lejáratú forint-állampapírok állományának növelése után a növekmény 10 százaléka, legfeljebb az adó 30 százaléka engedhető el. A kisebb biztosítók sávos kedvezménye a biztosítási adóban megszűnik. A tranzakciós illetéknél a lakossági mentességi határ 50 ezerről 150 ezer forintra, a tételes felső korlát 20 ezerről 30 ezer forintra nő. A MIAK azt javasolja, hogy a Pénzügyminisztérium a költségvetési törvény zárószavazásáig három dolgot tegyen közzé. Első: az állampapír-vásárláshoz kötött banki és biztosítói kedvezmények várható adókiadását 2026-ra és 2027-re, mert ez rejtett finanszírozási költség. Második: a banki extraprofitadó 2028–2029-es pályáját, előre rögzített feltételekkel. Harmadik: a tranzakciós illeték változásának megoszlását a lakosság és a vállalatok között, valamint a biztosítói sávok megszűnésének várható díjhatását. Az egész csomagra, a jóváírásra, az exit taxra, a különadókra és az árrésstop kivezetésére a G20 programpont szerinti utólagos felülvizsgálat (Drucker-audit, vagyis az elvárt és a tényleges eredmény összevetése) készüljön 2028. június 30-ig. Az élelmiszerárakat az MG2 szerinti piaci árinformációk alapján kell vizsgálni. A Világbank-keretben (lásd 6.4.3) a kiszámítható, évről évre nem újraírt szabály maga is az adófizetési hajlandóságot erősíti.

A három javaslatot egy elv köti össze: egy adóreform annál tartósabb, minél pontosabban tudja megmondani, kit érint, mennyibe kerül és mikor méri meg önmagát. Mill a méltányos teherelosztás mércéjét adja, Piketty a vagyonadóztatás nemzetközi korlátait, a Világbank pedig azt, hogy az adózók a rendszer igazságosságát is figyelik, nem csak a kulcsokat.

IV. rész — Várható hatások és kockázatok

Dimenzió Várható hatás Kockázat
Gazdaság az exit tax uniós jogi támadhatósága csökken; a különadók pályája kiszámíthatóbbá válik a bankok és biztosítók számára a többéves pálya rögzítése szűkíti a költségvetés mozgásterét; a visszatérési és értékcsökkenési szabály csökkenti a várható exit tax-bevételt
Társadalom az Országgyűlés a szavazás előtt látja, mely háztartástípusok nyernek és melyek nem ha a járulékból levonható jóváírást beárazzák, a csomag nettó egyenlege romlik; ha nem, az alsó tizedek gyermekes családjai kimaradhatnak
Közigazgatás a NAV-statisztika és az utólagos felülvizsgálat mérhetővé teszi a csomagot többletmunka a NAV-nál és a minisztériumban; a mikroszimulációhoz összekapcsolt adóadatok kellenek
Jogbiztonság a halasztási idő és a kettős adóztatás kezelése törvényi szinten rendeződik a túl részletes szabály új kiskapukat nyithat, például az eszközök kiköltözés előtti átstrukturálásával

A fő mérlegelési kérdés a bevétel és a jogbiztonság viszonya. Az értékcsökkenési korrekció és a visszatérési szabály rövid távon kevesebb bevételt jelent, de nélkülük az exit tax uniós bíróság előtti megtámadása a teljes bevételt veszélyeztetheti. Az eloszlási tábla nem dönt el semmit. Ha viszont kiderül, hogy a jóváírás az alsó tizedekben alig hat, a vita a bizonyítékok alapján folyhat a járulékból való levonásról vagy a családi pótlék szerepéről, nem a feltevések alapján. A különadók többéves pályája akkor billen át kockázati oldalra, ha a feltételek merevek: ezért a pályát a bankszektor jövedelmezőségéhez kötött felülvizsgálati ponttal kell rögzíteni.

V. rész — Mérhetőség és összegzés

5.1 Mit érdemes követni? (javasolt KPI-k)

A MIAK az alábbi teljesítménymutatók (KPI-k, angolul: Key Performance Indicator) követését javasolja:

  • Eloszlási tábla: az általános vita megkezdése előtt megjelenik-e a jövedelmi tized és gyermekszám szerinti tábla, külön sorral azokról, akik nem kapnak tényleges jóváírást.
  • Jóváírás elérése: a 2027-es bevallások alapján 2028. május 31-ig közzéteszik-e, hogy a jogosultak hány százaléka kapott tényleges jóváírást, tizedenként.
  • Exit tax: a kihirdetett törvény rögzíti-e a halasztás idejét és az értékcsökkenési korrekciót; 2028. március 31-ig megjelenik-e az első NAV-statisztika a bejelentésekről, a halasztott és a beszedett összegről, valamint a 2026. negyedik negyedéves illetőségváltásokról.
  • Pénzügyi különadók: a zárószavazásig nyilvános-e az állampapír-kedvezmények adókiadása és a banki extraprofitadó 2028–2029-es pályája.

5.2 Összegzés

A MIAK azt kéri, hogy az Országgyűlés a szavazás előtt lássa, ki nyer és ki nem nyer az SZJA-átalakításon. Az exit taxba a részletes vitában kerüljön rögzített halasztási idő, értékcsökkenési korrekció, kettős adóztatás elleni és visszatérési szabály. A pénzügyi különadókra többéves, feltételekhez kötött pálya kell, az egész csomagra pedig nyilvános utólagos felülvizsgálat 2028. június 30-ig.

Két MIAK-alapérték érintett. Az adatvezéreltség, mert az eloszlási hatásról szóló vita csak tizedenkénti számokkal lehet érdemi, nem az átlagos adózó példáival. Az átláthatóság, mert az exit tax és az állampapírhoz kötött kedvezmények olyan közpénzügyi tételek, amelyek mértéke ma csak becsülhető, pedig a döntés előtt kellene ismerni őket.

VI. rész — Indoklások és további források

6.1 A sajtó keretezése spektrumonként

Balliberális sáv. A HVG az SZJA-átalakítást ígéretteljesítésként keretezte: forintra kiszámolta a jóváírás összegét, és azt hangsúlyozta, hogy a képlet a kampányban ígért havi húszezer forintot és 9 százalékos kulcsot adja. Ugyanakkor ő mutatott rá, hogy az eddig is adómentes adózók a jóváírásból nem részesülnek, és ezt a negatív adó magyar rendszertől idegen voltával magyarázta. A Telex és a 444.hu írásai a sajtómonitor e témához gyűjtött forrásai között nem szerepeltek, a Népszava aznapi kínálata nem volt értékelhető.

Közéleti sáv. A 24.hu a vagyonadót interjúban, egy vállalkozó szemszögéből mutatta be: a Graphisoft alapítójával, Bojár Gáborral arról beszélgetett, építhető-e a milliárdosokat érintő adóval igazságosabb társadalom (a cikk nem volt publikusan letölthető). A technikai részletek, az exit tax és a különadók ebben a sávban nem kerültek előtérbe.

Gazdasági sáv. A Portfolio volt a legrészletesebb: külön cikkben vette sorra a vagyonadó 16 változását, az exit tax paragrafusait, a pénzügyi különadókat és az árrésstop kivezetését. Egy elemzése a Kormány kommunikációját bírálta: a kedvező elemek a dokumentumok megjelenése előtt jutottak el a választókhoz, a fájdalmasabb lépéseket pedig „igazságossági korrekcióként" vagy „kiskapubezárásként" csomagolták. Egy korábbi írásában szakértői kritikát közölt a nem tőzsdei cégek egységes képletű értékeléséről.

Konzervatív sáv. A Magyar Nemzet írásai a feldolgozott anyagban e témában nem szerepeltek a fő források között, a Mandiner aznapi kínálata nem volt értékelhető.

6.2 Tények és adatok

Adat Érték Forrás
Benyújtás 2026. október 27., este; a vagyonadó, az adózási salátatörvény (exit tax), a pénzügyi különadók és az SZJA-kedvezmények átalakítása Portfolio, HVG, 2026. október 27–28.
Vagyonadó változásai 16 lényegesebb pont az október 6-i tervezethez képest; kulcsok változatlanok (1%, 100 milliárd forint felett 1,5%), 1 milliárd forintos értékhatár marad Portfolio, 2026. október 28.
Exit tax kulcsa és köre 15%; legalább 5 év magyar illetőség az előző 10 adóévből; az érintett eszközök értéke 500 millió forint felett, vagy legalább 20%-os, legalább 250 millió forintos részesedés Portfolio, 2026. október 28.
Exit tax eszközköre értékpapírok, részesedések, opciók és egyes származtatott pozíciók, kriptoeszközök, tartós befektetési számla (TBSZ), nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ), életbiztosítási maradékjogok; a készpénz és a bankbetét kimarad Portfolio, 2026. október 28.
Exit tax halasztása EU- vagy EGT-államba költözéskor automatikus, kamatmentes, jellemzően a realizálásig; az államtitkár szóbeli közlése szerint 10 év Portfolio, 2026. október 28.
Exit tax hatálybalépése 2027. január 1. Portfolio, 2026. október 28.
Adójóváírás a minimálbér 6%-a (2026-os minimálbérrel havi 19 368 forint); a minimálbér kétszeresénél elfogy HVG, 2026. október 28.
Minimálbér 2026 bruttó 322 800 forint HVG, 2026. október 28.
Családi kedvezmény egy eltartott után havi 20 ezer, két eltartott esetén 40 ezer, három és minden további eltartott esetén 66 ezer forint (a HVG megfogalmazása szerint) HVG, 2026. október 28.
Anyák kedvezménye a háromgyerekes, a 40 év alatti kétgyerekes és a 30 év alatti anyáknál havi 150 ezer forint (az 1 millió forintos bér adója) HVG, 2026. október 28.
Banki extraprofitadó 2027 10% 20 milliárd forintos adóalapig, felette 30%; befizetés 2027. június 10. és december 10.; állampapír-kedvezmény: a növekmény 10%-a, legfeljebb az adó 30%-a Portfolio, 2026. október 27.
Biztosítók a kisebb biztosítók sávos kedvezménye megszűnik (eddig 250 millió forintig a kulcs 25%-át, 1,75 milliárd forintig 50%-át fizették) Portfolio, 2026. október 27.
Tranzakciós illeték lakossági mentességi határ 50 ezerről 150 ezer forintra, tételes felső korlát 20 ezerről 30 ezer forintra Portfolio, 2026. október 27.
Adóváltozások egyenlege 264 milliárd forint lakossági adócsökkentés, 929 milliárd forint többletbevétel, nettó 665 milliárd forint, a GDP mintegy 0,7%-a Portfolio, 2026. október 25.
9%-os kulcs érintettjei 2–2,5 millió munkavállaló Portfolio, 2026. október 25.

6.3 Szakpolitikai vetületek

  • Gazdaság (programpontok) — a tőkejövedelmek és a felhalmozott vagyongyarapodás adóztatása (G8); az adórendszer egyszerűsítése és progresszivitása (G3); a vagyoni egyenlőtlenség mérése tizedenként (G7); az utólagos hatásvizsgálat (G20); a pénzügyi szektor terhei és stabilitása (G22);
  • Szociálpolitika (programpontok) — a vagyoni egyenlőtlenség nyilvános monitoringja, amelyhez a vagyonadó- és exit tax-bevallások anonimizált adatai új forrást adnak (SZ9); a támogatások célzása (SZ1);
  • Demográfia (programpontok) — a családi és anyai kedvezmények átalakításának hatásvizsgálata (DM2), a differenciált családpolitika (DM5);
  • Mezőgazdaság (programpontok) — a piaci árinformációk nyilvánossága, amely az árrésstop kivezetése utáni élelmiszerár-követés alapja (MG2).

6.4 Szakkönyvi részletezés

6.4.1 John Stuart Mill: Principles of Political Economy

Mill az adózás egyenlőségét az egyenlő áldozat elvéből vezeti le. Szerinte ugyanaz a százalék a kis jövedelemből többet vesz el, mint a nagyból, mert a kis jövedelemnél a létszükségletet érinti. Megoldásként Bentham javaslatát fogadja el:

„The mode of adjusting these inequalities of pressure which seems to be the most equitable is that recommended by Bentham, of leaving a certain minimum of income, sufficient to provide the necessaries of life, untaxed."

Magyarul: a teher egyenlőtlenségeinek legméltányosabb kiigazítása Bentham javaslata, vagyis hogy a létfenntartáshoz elegendő jövedelemrészt adómentesen hagyják. Mill ugyanakkor az általánosan emelkedő kulcsú jövedelemadót a szorgalom büntetésének tartotta. Az ajándékozással és örökléssel szerzett, nem munkával megszerzett nagy vagyonok adóztatását viszont indokoltnak látta, egészen addig a határig, ahol már elkerülésre ösztönöz. A magyar adójóváírás a minimálbérig teljes, utána fokozatosan elfogy, így a létminimum-elvet a mai bérszerkezethez igazítja. Mill keretében azonban az is látszik, hogy a mentesség csak annak ér valamit, akinek van adója. Ezért kell a 3.1 javaslat eloszlási táblája.

📖 Forrás: John Stuart Mill: Principles of Political Economy (1848; J. Laurence Laughlin rövidített kiadása, 1885)

6.4.2 Thomas Piketty: A tőke a 21. században

Piketty a globális vagyon földrajzi eloszlásának vizsgálatakor arra jut, hogy a világban felhalmozott pénzügyi eszközök jelentős része adóparadicsomokban, be nem vallva található. Gabriel Zucman kutatására hivatkozva ezzel magyarázza a nemzetközi vagyonmérlegek ellentmondásait. A vagyonadóztatás felé vezető első lépésnek a banki információk automatikus, nemzetközi megosztását tartja: így a külföldi bankoknál tartott eszközök is megjelenhetnének az adózók előre kitöltött bevallásaiban. Szerinte ennek technikai akadálya nincs. A nagy országok bankjai és adóhatóságai között ez már működik, a fő ellenállás az adóparadicsomoktól jön. A tőkemozgások teljes liberalizációját Piketty a 2008-as válság óta egyre többek által megkérdőjelezett irányként írja le, amely az információcsere lehetősége nélkül valósult meg. A magyar exit tax ebben a keretben akkor hatékony, ha a NAV a halasztás teljes ideje alatt automatikus adatcserével követheti a kiköltözött adózó eszközeit. Ezért kapcsolja a 3.2 javaslat a halasztást nyilvános országlistához és évenkénti statisztikához.

📖 Forrás: Thomas Piketty: A tőke a 21. században (Kossuth Kiadó, 2015)

6.4.3 Világbank: World Development Report 2015

A jelentés egyik fejezete a társadalmi normák szerepét vizsgálja, és az adófizetést feltételes együttműködésként írja le. A várható büntetés a jelentés szerint kevéssé magyarázza az országok közötti és az időbeli különbségeket az adófizetési hajlandóságban:

„When people feel that the tax system is fair and that others are obeying the law, they are much more likely to comply with their obligations. […] Auditing crackdowns that emphasize penalties may have exactly the opposite of the intended effect, if the increased sanctions »cue« the idea that evasion is widespread."

Magyarul: ha az emberek igazságosnak érzik az adórendszert, és látják, hogy mások is betartják a törvényt, sokkal valószínűbb, hogy teljesítik kötelezettségeiket. A büntetésre építő ellenőrzési hadjáratok éppen ellenkező hatást érhetnek el, ha azt sugallják, hogy az adócsalás széles körben elterjedt. A magyar csomagban ez két helyen számít. Az exit taxnál a jogkövetést az segíti, ha a szabály kiszámítható és nem bünteti aránytalanul az uniós költözést (3.2). A különadóknál pedig az, ha a pálya előre látható, és nem évről évre írják újra (3.3).

📖 Forrás: Világbank: World Development Report 2015 — Mind, Society, and Behavior (2015)

6.5 Nemzetközi összehasonlítás

Az uniós adókikerülés elleni irányelv (ATAD, 2016/1164/EU) 5. cikke kötelező kiköltözési adót ír elő, de csak társasági adóalanyokra, amikor eszközeiket vagy székhelyüket más államba helyezik át. Uniós vagy EGT-n belüli áthelyezésnél ez az adó öt évre elosztva is megfizethető. Magánszemélyekre nincs uniós szabály, a tagállamok saját rendszereket működtetnek, Németország és Franciaország például évtizedek óta. Németország 2022 óta az EU-n belüli költözésnél is hét évre elosztott részletfizetést alkalmaz a korábbi, határidő nélküli halasztás helyett. A magyar javaslat a realizálásig tartó halasztással ennél engedékenyebb, ha a Portfolio összefoglalója pontos.

A korlát az uniós jogból jön. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 49. cikke a letelepedés, 63. cikke a tőkemozgás szabadságát védi, a 21. cikk az uniós polgárok szabad mozgását. Az Európai Unió Bírósága a francia de Lasteyrie du Saillant-ügyben (C-9/02, 2004) a kiköltözéskor esedékes, halasztást csak biztosíték mellett engedő adót a letelepedés szabadságába ütközőnek találta. A holland N-ügyben (C-470/04, 2006) a halasztással járó rendszert elfogadta. Kimondta ugyanakkor, hogy a kiköltözés utáni értékcsökkenést figyelembe kell venni, ha azt a fogadó állam nem veszi figyelembe. Kövesdy Attila maga is elismerte a Portfolionak, hogy több ország szabályozása nem állta ki a bíróság próbáját. Ezért a 3.2 javaslat értékcsökkenési korrekciója nem engedmény, hanem a törvény védhetőségének feltétele.

Az adójóváírás nemzetközi rokonai, például az amerikai munkajövedelem-adójóváírás (EITC), visszatéríthetők: aki nem fizet elég adót, készpénzben kapja meg a különbözetet. A HVG szerint ez a negatív adóztatás a magyar rendszertől idegen. A 3.1 javaslat ezért nem ezt kéri, hanem a járulékból való levonás beárazását, ami a családi kedvezménynél már ma is működik.

6.6 Kapcsolódó MIAK-programpontok

Gazdaság

  • G8 — Progresszív tőkejövedelmi adózás
  • G3 — Adórendszer egyszerűsítése és progresszív reform
  • G7 — Vagyoni egyenlőtlenség monitoring
  • G20 — Gazdaságpolitikai hatásvizsgálati rendszer (Drucker-audit)
  • G22 — Pénzügyi stabilitási monitoring és árnyékbank-szabályozás

Szociálpolitika

  • SZ9 — Vagyoni egyenlőtlenség nyilvános monitoringja
  • SZ1 — Célzott támogatások

Demográfia

  • DM2 — Családtámogatás hatásvizsgálata
  • DM5 — Differenciált családpolitika

Mezőgazdaság

  • MG2 — Agrár-adatplatform

Javasolt új programpont: Kiköltözési adó uniós jogi garanciákkal és éves NAV-statisztikával — a Gazdaság területre.

6.7 Források jegyzéke

Sajtóforrások (MIAK sajtómonitor, 2026. október 28. — 3. téma):

Tudásbázis-hivatkozások (szakkönyvek):

  • 📖 John Stuart Mill: Principles of Political Economy (1848)
  • 📖 Thomas Piketty: A tőke a 21. században (2015)
  • 📖 Világbank: World Development Report 2015 — Mind, Society, and Behavior (2015)

MIAK-belső anyagok:

  • MIAK szakpolitikai terület: Gazdaság (programpontok; programpont ID: G8, G3, G7, G20, G22)
  • MIAK szakpolitikai terület: Szociálpolitika (programpontok; programpont ID: SZ9, SZ1)
  • MIAK szakpolitikai terület: Demográfia (programpontok; programpont ID: DM2, DM5)
  • MIAK szakpolitikai terület: Mezőgazdaság (programpontok; programpont ID: MG2)
  • MIAK sajtómonitor, 2026. október 28. — 3. téma, pontszám: 88/100

Kiegészítő nyilvános adat- és jogforrások:

Generálási metaadatok

  • Bemeneti sajtómonitor: MIAK sajtómonitor, 2026. október 28.
  • Generálás dátuma: 2026. október 28., 12:00 CET
  • Felhasznált tokenek (összesen): ~157000, becslés (lásd frontmatter tokens_breakdown)

Kapcsolódó korábbi elemzéseink